Feltételei vannak a sikeres romastratégiának

Az áldozat szerepből mentálisan ki kell törniük, az intézkedések tárgyából alannyá kell válniuk – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

A miniszter szerint a romaprobléma Magyarországon alapvetően nemzetstratégiai kérdés, miután a tízmilliós magyar társadalom 7 százaléka tartozik a romákhoz, és kétharmaduk mélyszegénységben él. A magyar felzárkóztatási politika szándékosan nem kizárólag a romákat, hanem minden szegénységben élőt érint, a programok megvalósítása során ugyanakkor külön figyelmet kapnak a romák – hangoztatta.

A romák foglalkoztatása GDP-növekedéssel járhat

Balog Zoltán elmondta, hogy az iskolák állami átvétele esélykiegyenlítő hatással járhat a romák számára, a szegregált lakókörnyezet felszámolására indított programban már 120 település vesz részt, az ösztöndíjprogramok feltételekhez kötését pedig az iskolai hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszközeként jelölte meg.

Miközben az Európa legjelentősebb kisebbségét jelentő 8 millió roma körében nagyon magas a munkanélküliség, az alacsonyan kvalifikált munkakörökben jelentős a munkaerőhiány az Európai Unióban – mutatott rá. A hiányt bevándorlással próbálják a tagállamok pótolni, pedig a romák foglalkoztatásával megoldható lenne. Brüsszeli közgazdászokra hivatkozva elmondta: a romáknak az uniós szintnek megfelelő átlagos foglalkoztatása 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna.

Az uniós országok közös feladata a miniszter szerint az, hogy úgy védjék meg a romák számára is alapvető jogot jelentő szabad mozgás vívmányát, hogy közben az emberkereskedelmet, a szociális rendszerrel visszaélést, a bűnözést és prostitúciót visszaszorítsák.

„Európa fővárosába" rendszeresen érkeznek romák

Roland Ries, Strasbourg polgármestere elmondta, hogy „Európa fővárosába” a rendszerváltás óta rendszeresen érkeznek romák, elsősorban Romániából. Integrálásukkal – egyszerre általában mintegy hetven családdal – a lakhatás, a munka és a beiskolázás területén tucatnyi szervezet foglalkozik, a romatelepek felszámolását pedig felzárkóztatási programokkal köti össze.

Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács főtitkárának romaügyi különmegbízottja a szervezet azon programjait mutatta be, amelyek hozzájárulnak Magyarország romaintegrációs politikájához. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a magyar romapolitika eredményeiről szólt. Dandé István az Autonómia Alapítvány képviseletében a foglalkoztatás, a lakhatás és az integráció terén tett pozitív önkormányzati kezdeményezéseket (Besence, Váralja) ismertette. Forgács István romaügyi szakértő pedig a tudatos romapolitika fontosságáról tartott előadást.

A magyar kormány érdeme, hogy az uniós politika napirendjére került a szintik és romák egyenjogúsításának ügye – mondta Berlinben a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke.

A romák helyzetéről cikkezett a Die Welt

Új szél fúj a romapolitikában – erről a Die Welt című német konzervatív lap a magyarországi cigányok helyzetéről közölt riportjában írt. A cikk szerzője, Boris Kálnoky Magyarország harca a romák szegénysége ellen című írásának alcímében kiemelte: „a kormány a társadalmi robbanástól való félelmében aktivizálódott”. Kifejtette: a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy „határozott” romastratégiát.