A miniszter szerint a romaprobléma Magyarországon alapvetően nemzetstratégiai kérdés, miután a tízmilliós magyar társadalom 7 százaléka tartozik a romákhoz, és kétharmaduk mélyszegénységben él. A magyar felzárkóztatási politika szándékosan nem kizárólag a romákat, hanem minden szegénységben élőt érint, a programok megvalósítása során ugyanakkor külön figyelmet kapnak a romák – hangoztatta.
A romák foglalkoztatása GDP-növekedéssel járhat
Balog Zoltán elmondta, hogy az iskolák állami átvétele esélykiegyenlítő hatással járhat a romák számára, a szegregált lakókörnyezet felszámolására indított programban már 120 település vesz részt, az ösztöndíjprogramok feltételekhez kötését pedig az iskolai hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszközeként jelölte meg.
Miközben az Európa legjelentősebb kisebbségét jelentő 8 millió roma körében nagyon magas a munkanélküliség, az alacsonyan kvalifikált munkakörökben jelentős a munkaerőhiány az Európai Unióban – mutatott rá. A hiányt bevándorlással próbálják a tagállamok pótolni, pedig a romák foglalkoztatásával megoldható lenne. Brüsszeli közgazdászokra hivatkozva elmondta: a romáknak az uniós szintnek megfelelő átlagos foglalkoztatása 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna.
Az uniós országok közös feladata a miniszter szerint az, hogy úgy védjék meg a romák számára is alapvető jogot jelentő szabad mozgás vívmányát, hogy közben az emberkereskedelmet, a szociális rendszerrel visszaélést, a bűnözést és prostitúciót visszaszorítsák.
„Európa fővárosába" rendszeresen érkeznek romák
Roland Ries, Strasbourg polgármestere elmondta, hogy „Európa fővárosába” a rendszerváltás óta rendszeresen érkeznek romák, elsősorban Romániából. Integrálásukkal – egyszerre általában mintegy hetven családdal – a lakhatás, a munka és a beiskolázás területén tucatnyi szervezet foglalkozik, a romatelepek felszámolását pedig felzárkóztatási programokkal köti össze.
