A többségnek abban kell változnia, hogy ne akarja a szőnyeg alá söpörni a romák problémáit. A roma kisebbségnek pedig el kell hinnie, hogy államalkotó tényező, ahogy az az alaptörvényben is szerepel. „Az áldozat szerepből mentálisan ki kell törniük, az intézkedések tárgyából alannyá kell válniuk” – hangsúlyozta Balog Zoltán a párizsi magyar nagykövetség és a strasbourgi önkormányzat által rendezett vitafórumon.
„A többségnek tudomásul kell vennie, hogy be kell rendezkednünk a tartós egymás mellett élésre” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, a romaintegráció racionális alapon azért is mindannyiunk érdeke, mert az integráció költségei középtávon alacsonyabbak, mint a jelenlegi helyzet, azaz a szegregáció fenntartása. Fontos eszköz ehhez szerinte a megismerés – ezt szolgálja az, hogy a cigányság története ezentúl a nemzeti alaptanterv része lesz, és azt minden magyar iskolás meg fogja ismerni.
Magyarországon megvan a törvényi garancia
A miniszter szükségesnek tartja a romák jelenlétének és pozitív képének erősítését a médiában. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség kötelékében évente ötvennel nő a romák száma, és jelenleg ezer roma nőt képeznek szociális munkássá, akik mediátorként fognak működni a roma közösség, az állami intézmények (iskola, orvos, börtön) és a társadalom többségi része között. Alapvetően a roma középosztály megerősítését tartja célnak Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte: Magyarországon megvan a törvényi garancia arra, hogy senkit ne érjen atrocitás nemre, fajra vagy vallásra való tekintettel. A rendőrségnek ugyanakkor még „nagyon sokat kell tennie azért, hogy felismerje a faji alapú gyűlöletkeltő cselekményeket. Az ügyészségnek azért, hogy megfelelően prezentálja azt a bíróságoknak, s a bíróságoknak is sokat kell még tanulniuk, hogy megfelelő ítéleteket hozzanak ezekben az ügyekben. De a legtöbbet a közvéleménynek kell tanulnia” – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán. Hozzátette: ha a romákra nemcsak problémaként, hanem kultúrnemzetként tekint a többségi társadalom, akkor fel fogja ismerni, hogy értékről van szó, és megváltozhat a velük szembeni magatartás.
A miniszter szerint a romaprobléma Magyarországon alapvetően nemzetstratégiai kérdés, miután a tízmilliós magyar társadalom 7 százaléka tartozik a romákhoz, és kétharmaduk mélyszegénységben él. A magyar felzárkóztatási politika szándékosan nem kizárólag a romákat, hanem minden szegénységben élőt érint, a programok megvalósítása során ugyanakkor külön figyelmet kapnak a romák – hangoztatta.
A romák foglalkoztatása GDP-növekedéssel járhat
Balog Zoltán elmondta, hogy az iskolák állami átvétele esélykiegyenlítő hatással járhat a romák számára, a szegregált lakókörnyezet felszámolására indított programban már 120 település vesz részt, az ösztöndíjprogramok feltételekhez kötését pedig az iskolai hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszközeként jelölte meg.
Miközben az Európa legjelentősebb kisebbségét jelentő 8 millió roma körében nagyon magas a munkanélküliség, az alacsonyan kvalifikált munkakörökben jelentős a munkaerőhiány az Európai Unióban – mutatott rá. A hiányt bevándorlással próbálják a tagállamok pótolni, pedig a romák foglalkoztatásával megoldható lenne. Brüsszeli közgazdászokra hivatkozva elmondta: a romáknak az uniós szintnek megfelelő átlagos foglalkoztatása 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna.
Az uniós országok közös feladata a miniszter szerint az, hogy úgy védjék meg a romák számára is alapvető jogot jelentő szabad mozgás vívmányát, hogy közben az emberkereskedelmet, a szociális rendszerrel visszaélést, a bűnözést és prostitúciót visszaszorítsák.
„Európa fővárosába" rendszeresen érkeznek romák
Roland Ries, Strasbourg polgármestere elmondta, hogy „Európa fővárosába” a rendszerváltás óta rendszeresen érkeznek romák, elsősorban Romániából. Integrálásukkal – egyszerre általában mintegy hetven családdal – a lakhatás, a munka és a beiskolázás területén tucatnyi szervezet foglalkozik, a romatelepek felszámolását pedig felzárkóztatási programokkal köti össze.
Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács főtitkárának romaügyi különmegbízottja a szervezet azon programjait mutatta be, amelyek hozzájárulnak Magyarország romaintegrációs politikájához. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a magyar romapolitika eredményeiről szólt. Dandé István az Autonómia Alapítvány képviseletében a foglalkoztatás, a lakhatás és az integráció terén tett pozitív önkormányzati kezdeményezéseket (Besence, Váralja) ismertette. Forgács István romaügyi szakértő pedig a tudatos romapolitika fontosságáról tartott előadást.
A magyar kormány érdeme, hogy az uniós politika napirendjére került a szintik és romák egyenjogúsításának ügye – mondta Berlinben a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke.
A romák helyzetéről cikkezett a Die Welt
Új szél fúj a romapolitikában – erről a Die Welt című német konzervatív lap a magyarországi cigányok helyzetéről közölt riportjában írt. A cikk szerzője, Boris Kálnoky Magyarország harca a romák szegénysége ellen című írásának alcímében kiemelte: „a kormány a társadalmi robbanástól való félelmében aktivizálódott”. Kifejtette: a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy „határozott” romastratégiát.
