Szüksége van egymásra Szlovákiának és Magyarországnak, Pozsony és Budapest pedig nem engedheti meg magának, hogy feszültségek terheljék a kormányközi kapcsolatokat – fejtette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban hétfőn megjelent interjúban.
Robert Fico a szlovák–magyar kapcsolatok alakulásáról hangsúlyozta, hogy jelenlegi, második kormánya össze sem hasonlítható az első kormányával, hiszen „politikailag halottak” azok a partnerek, amelyekkel első miniszterelnöksége idején koalícióban kormányzott.
Bonyodalom a Tokaj név körül
Az aszú nem kért kettős állampolgárságot, mégis lett neki, azzal, hogy a szlovákiai bortermelők is használhatják a Tokaj nevet. Már Tokaj sem a miénk? – Olvassa el az mno.hu jegyzetét!
„Amikor idén áprilisban, röviddel a kormányalakítás után első alkalommal találkoztam ismét Orbán Viktorral, mindketten nagyon idegesek voltunk, mert nem tudtuk, hogy mi történik majd, de hamar megállapodtunk abban, hogy nem engedhetünk meg magunknak feszültségeket és konfliktusokat” – mondta Fico.
Kényes kérdések
A második és a harmadik találkozón „már konkrét együttműködési projektekről” volt szó – tette hozzá, megjegyezve, hogy „természetesen még mindig van néhány kényes kérdés”. A legutóbbi találkozón ezek összeírására kérte magyar partnerét. Vélhetőleg a kettős állampolgárság, valamint a komáromi magyar egyetem és a Benes-dekrétumok ügye szerepel a listán – fejtette ki.
A vitás kérdésekről januárban kezdődnek tárgyalások – mondta. Hozzátette: „az igazat megvallva olyan sokat kell foglalkoznom európai uniós ügyekkel, hogy kevés energiám marad a szlovák–magyar kapcsolatokra”. Ugyanakkor a megbeszélések eddig jól haladtak – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy „szomszédok vagyunk, szükségünk van egymásra”.
Összekötik Komáromot és Révkomáromot
Orbán Viktor és Robert Fico október elején írt alá megállapodást a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről. A Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a megállapodás után közölte, 2016–17 már reális időpont arra, hogy közlekedni lehessen a hídon.
A bankokra és gazdagokra róna terhet Fico
A szlovák gazdaságpolitikáról szólva kifejtette: az államháztartási konszolidáció terheit a bankoknak, a nagyvállalatoknak és a gazdagoknak kell viselni, mert 500 eurós átlagfizetés és 300 eurós nyugdíjak mellett nem lehet további áldozatvállalást követelni az emberektől. „Világos, hogy egészséges vállalatokra és egészséges bankokra van szükség, de nem akarjuk, hogy mindig a kisembereknek kelljen előteremteni (a konszolidáció) költségeit”– mondta Fico. Hozzátette, hogy a banki különadó és a társasági adó emelése nem csökkenti Szlovákia vonzerejét a befektetők körében, mert a munkaerő „olcsó és jól képzett”, ez pedig fontosabb, mint az adók mértéke.
Hangsúlyozta, hogy Szlovákia előtt csak két út áll. Az egyik a fegyelmezett költségvetési politika útja, amely a 3 százalék alatti hiány felé vezet, de árt a kormánypárt népszerűségének, a másik pedig a béremelés útja, aminek következtében „7 százalékra emelkedik a deficit, 2013 végén már nem kapunk hitelt és senki sem segít nekünk”.
Görögországról is szó esett
A görögországi helyzettel kapcsolatban kiemelte: a szlovákok türelme véges, és nehéz nekik megmagyarázni, hogy miért kell megsegíteniük Görögországot vagy a spanyol bankokat. Szlovákia a jövőben csak akkor vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszerek működtetésében, ha a támogatott államok teljesítik a feltételeket, ha pedig egy ország nem tud megfelelni az euróövezeti tagság követelményeinek, akkor „távoznia kell az euróklubból” – nyilatkozta a német lapnak Robert Fico.
