Hadművelet a Gázai övezetben – Izrael „világos üzenetet” küldött

Benjámin Netanjahu szerint a Gázai övezetben indított izraeli hadművelet "világos üzenet" volt a palesztin radikális Hamász szervezet számára.

Az izraeli miniszterelnök a Felhőoszlop nevet viselő hadművelet izraeli megindítása után néhány órával rendkívüli kormányülést hívott össze, majd rövid beszédet intézett az ország lakóihoz, amelyet minden izraeli tévécsatorna közvetített. Közölte, hogy a hadművelet eddig jelentős károkat okozott a Gázai övezetben található rakétafegyverekben. Kijelentette, hogy az izraeli hadsereg mindent elkövet a gázai civil áldozatok elkerülése érdekében, miközben – mint állította – a Hamász éppen az izraeli civileket célozza rakétáival.

Hadművelet a gázai övezetben

Az izraeli művelet gyakorlatilag azzal a légicsapással kezdődött, amely megölte Ahmed al-Dzsabarit, a Gázai övezetet irányító Hamász katonai szárnyának parancsnokát. Palesztin közlés szerint a szerdai művelet összesen mintegy húsz légicsapásból állt, és ezek során összesen hét palesztin halt meg, további 45 pedig megsebesült.

Az izraeli kormányülést követően Ehud Barak védelmi miniszter kijelentette: „Izrael nem törekszik háborúra, de a Hamász provokációi cselekedetre késztették, mert nem hagyhatja, hogy polgárait lőjék, ahogy bármely más állam sem engedné”. Mint mondta, a hadsereg megkap minden támogatást ahhoz, hogy megtegye a szükséges lépéseket az ország déli részének védelme érdekében.

Peresz személyesen tájékoztatta Obamát

Jeruzsálemi közlés szerint Simon Peresz államfő személyesen tájékoztatta a műveletről Barack Obama amerikai elnököt is. A beszélgetés során a Nobel-békedíjas Simon Peresz, aki többször is volt már a zsidó állam miniszterelnöke, azt mondta Obamának, hogy – az általa tömeggyilkosnak nevezett – Ahmed al-Dzsabari megölése Izrael válasza volt a palesztinok rakétáira és aknalövedékeire, amelyeket a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területekre lőttek.

Összehívnák az ENSZ BT-t

Mohamed Murszi egyiptomi elnök arra utasította országa ENSZ-nagykövetét, hogy kérje a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapások miatt. Murszi szóvivője azt is közölte, hogy az egyiptomi elnök bekéreti Izrael kairói nagykövetét tiltakozásul az izraeli légicsapások miatt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólított a támadások és az erőszak leállítására.

„Izraelnek nem érdeke olajat önteni a tűzre, de az utóbbi öt napban folyamatosan rakéták csapódtak be Izraelben; anyák és gyermekek nem tudnak nyugodtan aludni éjjel” – magyarázta az izraeli államfő a közlemény szerint.

Folyamatos rakétatűz

Izraeli forrásból azt is közölték, hogy a palesztin területről rakéták kilövésével igyekeztek reagálni a hadműveletre. A rakétavédelmi rendszer estig állítólag tizenhárom lövedéket szedett le a levegőből.

Az izraeli tízes tévécsatorna esti hírei szerint a hadművelet megindítása óta az ország déli része folyamatosan rakétatűz alatt van, a több mint kétszázezer lakosú Beér-Seva utcái teljesen kihaltak, de a rakéták hatósugarán belül élők támogatják a kormány erőfeszítéseit a kérdés katonai rendezésére. A tévéhíradóban megerősítették, hogy visszahívták Kairóba tanácskozásra az Izraelben akkreditált egyiptomi nagykövetet.

Az egyezmények felmondásával fenyeget Izrael

Ismert, Izrael megfenyegette a Palesztin Hatóságot, hogy teljes egészében vagy részben felmondja az izraeli–palesztin oslói egyezményeket, ha az ENSZ-státusuk felértékelését fogják kérni a palesztinok – írta szerda reggel a Haarec című izraeli napilap külügyminisztériumi belső utasításokra hivatkozva. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter november 9-én Bécsben rendkívüli értekezletet tartott az Európában akkreditált izraeli nagyköveteknek, amelyen a diplomaták azt vitatták meg, miként lobbizzanak azért, hogy az európai kormányok a palesztinok ENSZ-státusának felértékelésére vonatkozó kérés elutasítása vagy a döntés elhalasztása mellett döntsenek.

Az oslói egyezmény

Az 1993-as oslói egyezmények keretében Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy Ciszjordániát három közigazgatási egységre – úgynevezett A, B és C területre – osztják. Ezt követően Izrael Ciszjordánia egyes részeiről kivonta csapatait. Az A terület teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozik, a B területet Izrael felügyeli, de palesztin közigazgatással működik, míg a C terület izraeli fennhatóság alá tartozik.