Zárójelbe kerülnek a klasszikus jobb- és baloldali ideológiai ellentétek

Valamennyi francia partnere gratulált Magyarországnak az európai romastratégiában betöltött úttörő szerepéért – mondta Balog Zoltán.

Az emberierőforrás-miniszter, aki a francia kormány több tagjával folytatott megbeszéléseket, külön kiemelte a képzéssel összekötött közmunkaprogramot, valamint jelezte: valamennyi francia partnere gratulált Magyarországnak az európai romastratégiában betöltött úttörő szerepéért.

Michel Sapin francia munkaügyi miniszter arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy a Start munkaprogramhoz hasonló intézkedéssorozatot indít Franciaország. „Vannak különbségek, például a franciák ezt jobban tudják finanszírozni, de az alapgondolat ugyanaz: a válság idején az államnak úgy kell segítenie a munkanélkülieknek, hogy állami keretek között szervez ki munkát” – fogalmazott Balog. Elmondása szerint a francia kormány elsősorban a félmillió, 25 év alatti munkanélküli megsegítésére hozza létre „a jövő munkaszerződése” elnevezésű hároméves programot, amelynek keretében az állam a minimálbér összegében fizeti a közfoglalkoztatásukat és a képzésüket.

A többségi társadalom és a kisebbség hozzáállásának is meg kell változnia ahhoz, hogy a romák integrálása érdekében indított magyar felzárkóztatási politika sikeres legyen – hangsúlyozta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn az európai romák jövőjéről rendezett konferencián a strasbourgi városházán.

A magyar kormány érdeme, hogy az uniós politika napirendjére került a szintik és romák egyenjogúsításának ügye – mondta Berlinben a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke.

A romák helyzetéről cikkezett a Die Welt

Francois Hollande aláírja

Az első ilyen munkaszerződéseket a jövő hétvégén maga Francois Hollande köztársasági elnök fogja aláírni annak jelzésére, hogy mennyire fontos az, hogy a munkán keresztül vezet az út a társadalmi integrációhoz – hívta fel a figyelmet az emberierőforrás-miniszter. Az MTI kérdésére elmondta: a magyar programhoz hasonlóan integrációs célú közvetlen állami munkahelyekről van szó olyan emberek számára, akik még soha nem rendelkeztek munkaviszonnyal, ezért a foglalkoztatásuk és a képzésük szoros állami felügyeletet igényel.

Az Európán belüli szabad migrációnak és munkavállalásnak köszönhetően – mint Balog megjegyezte – Kelet-Európából folyamatosan érkeznek Franciaországba különböző etnikai és szociális csoportok, valamint egyedi munkavállalók. A francia kormány válasza erre:

„Aki dolgozni jön, azt szívesen látjuk” – idézte a miniszter francia kollégáját. Párizs azt várja az újonnan csatlakozott uniós tagállamoktól, elsősorban Romániától és Bulgáriától, hogy stabilizálják a roma lakosság helyzetét saját országukban annak érdekében, hogy a francia munkaerőpiac teljes megnyitása reális lehetőség legyen a számukra. A román és a bolgár munkavállalók előtt fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát Franciaország, októbertől az eddigi 150 munkakör helyett 291, elsősorban munkaerőhiánnyal küzdő szakmában vállalhatnak munkát, s 2013 végéig teljesen megszűnnek a korlátozások. Magyarországgal szemben ez már 2008-ban megtörtént.

Aurélie Filippetti kulturális és kommunikációért felelős miniszter beszámolt arról a francia javaslatról, amely szerint a digitális világ megadóztatását kultúratámogatásra lehetne fordítani és ezáltal a kulturális sokszínűséget erősíteni. „Elképzelhető, hogy ebben mi fogjuk Franciaországot követni” – mutatott rá Balog Zoltán.

A kiállítás

A megbeszélésen szóba került a jövő októberben a párizsi Orsay Múzeumban (Musée d'Orsay) Allegro Barbaro címmel a magyar modernista festők és Bartók Béla viszonyát bemutató nagyszabású tárlat, amelynek várhatóan a két köztársasági elnök lesz a fővédnöke, valamint a Louvre múzeuma új, az iszlám művészeteknek szentelt szárnyában a budapesti Iparművészeti Múzeumban található oszmán-török szőnyeggyűjtemény legfőbb darabjai bemutatásának a terve, amelyet mindkét miniszter támogat. „Ennek külön jelentőséget adna az, hogy a muszlim világ jelenléte Franciaország számára kulturálisan is nagy kihívás. A török hódoltság idején pedig ez a kultúra ideiglenes jelleggel jelen volt Magyarországon is, a kiállítás ennek pozitív vonatkozásait jelezné” – mondta Balog Zoltán.

A francia miniszter elfogadta a magyar álláspontot

Najat Vallaud-Belkacem, a női jogokért felelős miniszter a Baloggal folytatott találkozóján megértéssel fogadta, hogy Magyarország ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely nem támogatja a nagyvállalatok felügyelő biztosságában a nők arányát előíró uniós szabályozást, s általánosságban elfogadta azt a magyar álláspontot, hogy a különböző társadalmi fejlődések más hozzáállást kívánnak a nők foglalkoztatásában. A francia tárcavezető üdvözölte, hogy a nők munkaerő-piaci esélyeinek javításáért Magyarországon mostantól miniszteri biztos felel, valamint azt, hogy külön munkacsoport készíti elő a családon belüli erőszakról szóló törvényt. A felek egyetértettek abban, hogy a kérdésben a törvény csak az egyik eszköz, annál jóval fontosabb az iskolai és a családi nevelés.

Az emberierőforrás-miniszter meglepődött

Balog meglepőnek nevezte, hogy Franciaország Magyarországhoz hasonlóan a közeljövőben tervez kötelező etikaoktatást bevezetni a közoktatásban. „Egy országban, ahol a hitoktatásra nincs lehetőség az iskolákban, is úgy vélik, hogy ezen a területen előre kell lépni” – hangsúlyozta a miniszter.