A parancsnok elmondta: az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra; a NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők – több lépcsőben – 2014 végére hagynák el az országot. A légibázison jelenleg 35 nemzet több mint 5000 állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak – mondta. A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta mintegy 500 NATO-jármű, illetve közel 800 civil személy lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni. Az átvilágítást egy nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép – hangzott el.
A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is mintegy 60 hektár – mondta az ezredes.
Rakétabelövések
A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen – pontosan nem irányítható – rakéta is becsapódott a bázis területén és környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozatuk is az akcióknak. Benda elmondta azt is, hogy a második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, ezeket követik az összetett támadások, amikor kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.
A nagy leterheltség ellenére is jól végzik a dolgukat a honvédség katonái Afganisztánban – mondta Benkő Tibor vezérkari főnök november 23-án, miután hazatért a közép-ázsiai országban tett látogatásáról.
A nemzetközi közösség és az afgán hatóságok is nagyra értékelik a magyar katonák teljesítményét – mondta korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter.