A parancsnok elmondta: az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra; a NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők – több lépcsőben – 2014 végére hagynák el az országot. A légibázison jelenleg 35 nemzet több mint 5000 állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak – mondta. A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta mintegy 500 NATO-jármű, illetve közel 800 civil személy lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni. Az átvilágítást egy nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép – hangzott el.
A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is mintegy 60 hektár – mondta az ezredes.
Rakétabelövések
A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen – pontosan nem irányítható – rakéta is becsapódott a bázis területén és környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozatuk is az akcióknak. Benda elmondta azt is, hogy a második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, ezeket követik az összetett támadások, amikor kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.
A nagy leterheltség ellenére is jól végzik a dolgukat a honvédség katonái Afganisztánban – mondta Benkő Tibor vezérkari főnök november 23-án, miután hazatért a közép-ázsiai országban tett látogatásáról.
A nemzetközi közösség és az afgán hatóságok is nagyra értékelik a magyar katonák teljesítményét – mondta korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Ismert, a kormány kiemelt törekvése volt az önkéntes tartalékosi rendszer létrehozása. A kormányváltáskor összesen 17-en voltak, de számuk ma már több ezerre rúg. A cél, hogy 2014-re 8000-en legyenek.
Afganisztán-szerte növekszik az úgynevezett „green on blue” támadások száma is, amikor az ellenség beöltözik a szövetséges erők egyenruhájába – általában az afgán hadsereg uniformisába –, majd beszivárognak a NATO-erők közé és merényletet követnek el. Ilyen támadásról 2007-ben még csak 2 esetben érkezett hír, idén már 43-at követtek el.
Mágneses bombák
Egyre nagyobb problémát jelent Kabulban a mágneses bombák elterjedése, amelyeket általában járműveken helyeznek el, illetve gondot jelent az újfajta öngyilkos merényletre alkalmas ruházat megjelenése is, amelyet robbanóvegyülettel itatnak át, és csak egy apró, néhány centiméteres, így nehezen felfedezhető gyújtószerkezetet tartalmaz.
Benda László hangsúlyozta, hogy magyar katonát még nem ért támadás a kabuli repülőtér őrzése közben. Afganisztán fővárosának repülőterét jelenleg mintegy 230 magyar katona őrzi, de ennél valamivel többen teljesítenek szolgálatot más beosztásban a fővárosban.
A honvédség 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport (PRT) elnevezésű kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésére idén október 1-jétől hat hónapon keresztül a magyar fél látja el a nemzetközi repülőtér katonai védelmét.
Misszió magyar módra
A külföldi misszióban való részvétel nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak, és a nemzeti érdekeinket szolgálja – mondta korábban Hende Csaba. Hazánk jelenleg 340 katonát állomásoztat az országban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás–mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-ban a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását.
Az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei áprilisban állapodtak meg arról, hogy 2014 után nem lesznek harcoló erők Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban. Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. „A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak” – hangsúlyozta.
