A vezérezredes elmondta: a „katonák a nagy leterheltség és a rendkívül nehéz körülmények ellenére is példásan és szakszerűen látják el feladataikat”. Példaként a kabuli reptér védelmét biztosító magyar katonákat említette, akik fél évig heti pihenőnap nélkül, folyamatos váltásban szolgálnak. A vezérkari főnök ötnapos látogatása során felkereste az összes magyar kontingenst és megbeszélést folytatott katonai és helyi vezetőkkel is. „Mindenki a legnagyobb elégedettséggel szólt a magyar katonák felkészültségéről, teljesítményéről, szakmai ismereteiről és a feladatokhoz való hozzáállásáról” – mondta Benkő Tibor.
A nemzetközi közösség és az afgán hatóságok is nagyra értékelik a magyar katonák teljesítményét a közép-ázsiai országban – mondta korábban Hende Csaba.
Ismert, a kormány kiemelt törekvése volt az önkéntes tartalékosi rendszer létrehozása. Míg a kormányváltáskor összesen 17-en voltak, számuk ma már több ezerre rúg. A cél, hogy 2014-re 8000-en legyenek.
További segítséget várnak Magyarországtól
Közölte azt is, hogy találkozott Abdul Khadim bagláni kormányzó-helyettessel, aki tudomásul vette, hogy a tartományi újjáépítési csoport (PRT) hamarosan befejezi tevékenységét, ugyanakkor arra kérte a magyar államot, hogy más formában, de továbbra is segítse a térség fejlődését oktatási, egészségügyi és kiképzési területeken.
Benkő Tibor az afganisztáni biztonsági helyzetet térségenként változónak, összességében feszültnek nevezte. „Természetesen a biztonsági helyzet javulása vagy romlása hatással van az összes jelen lévő szervezet tevékenységére. Azonban a műveleteket alapos helyzetértékelés után, a saját csapatok védelmének maximális szem előtt tartásával hajtjuk végre” – tette hozzá a vezérkari főnök. Benkő Tibor szólt arról is, hogy a közelgő téli időszakot az ellenállók általában a felkészülésre használják, ekkor statisztikailag kimutathatóan kisebb az aktivitásuk, „nyugodtabb” a helyzet, de továbbra is veszélyes.
Paradigmaváltás – miről szól?
A kormány döntésének értelmében Magyarország és a Magyar Honvédség (MH) a jövőben új módon vállal új szerepet az afganisztáni NATO-műveletekben. Magyarország változatlanul támogatja majd a NATO afganisztáni szerepvállalását, azonban a nemzetközi folyamatoknak megfelelően – a NATO-csapatok 2014-ben vonulnak ki az ázsiai országból – jelentősen átalakítja a részvételét a műveletekben. Októbertől átmenetileg ugyan nő a magyar részvétel az afganisztáni NATO-műveletekben, 2013 tavaszától azonban jelentősen csökken.
Misszió magyar módra
A külföldi misszióban való részvétel nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak, és a nemzeti érdekeinket szolgálja – mondta korábban Hende Csaba. Hazánk jelenleg egyébként 340 katonát állomásoztat Afganisztánban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja (PRT) 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás-mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-tól a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását.
Áprilisban az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy 2014 után harcoló erők nem lesznek Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban. Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. „A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak” – hangsúlyozta akkor.
