Japán és dél-koreai közlések szerint a hordozórakétát helyi idő szerint 9.49-kor bocsátották fel az Észak-Korea északnyugati részén található rakétaindító terepről. A rakéta déli irányban haladva átrepült a Sárga-tenger és a Kelet-kínai-tenger, illetve az Okinawa-szigetek felett.
A rakéta nem tért le a kijelölt pályáról, mindhárom fokozata a tengerbe esett, és a kísérlet feltehetőleg sikeres volt. Az első a Sárga-tengerbe zuhant mintegy 200 kilométerre nyugatra Dél-Koreától, a második fokozat a Kelet-kínai-tengerbe esett délnyugatra Dél-Korea partjaitól, a harmadik a Csendes-óceánba mintegy kétszáz kilométerre keletre a Fülöp-szigetektől.
Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a Norad közlése szerint az amerikai rakétafelderítő rendszer észlelte a rakéta indítását, amely – ez első elemzésekből ítélve – az űrbe szállított egy eszközt, amely Föld körüli pályára állt. A rakéta nem jelentett semmilyen fenyegetést Észak-Amerikára nézve – tették hozzá..
A japán hadsereg nem adott parancsot a rakéta megsemmisítésére. Mintegy másfél órával a felbocsátás után Phenjan közölte, hogy Föld körüli pályára állította első műholdját. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség jelentésében megerősítette, hogy Észak-Korea szerda reggel felbocsátotta a tudományos műholdat szállító, háromfokozatú rakétát. „A műhold a kijelölt Föld körüli pályára állt” – szólt a tájékoztató. A jelentés szerint a délutáni órákban külön műsort fognak sugározni a sikeres műholdfellövésről. A korábbi, áprilisban végrehajtott észak-koreai műhold-felbocsátási kísérlet kudarcot vallott: a rakéta néhány perccel az indítás után darabokra hullott szét.
Rendkívüli ülés Japánban és Dél-Koreában
Japánban és Dél-Koreában is összehívták a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését. A tokiói kormány „mélységes sajnálatát” fejezte ki a rakétaindítás miatt, „megengedhetetlennek” nevezte, határozott tiltakozott, és az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének azonnali összehívását kérte. Követelte az Észak-Korea elleni szankciók kiterjesztését.
Határozottan elítélte a rakétaindítást Szöul és Manila is, amely sok más országhoz hasonlóan ballisztikus rakéta tesztelésének tartja a műholdfelbocsátásnak beállított kísérletet. A dél-koreai kormány a nemzetbiztonsági tanács ülése után kiadott közleményében a vonatkozó BT-határozat megsértésének nevezte a rakétaindítást, amely fenyegeti a Koreai-félsziget és az egész világ békéjét. A dél-koreai hadsereg fokozott készültségben van, a hadihajók pedig keresik a tengerben a rakéta első fokozatát.
Suzan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azzal fenyegetőzött, hogy „komoly következményei” lesznek a rakétakísérletnek. Nyugati diplomáciai források szerint az Egyesült Államok is a BT összehívását kérte, és a testület helyi idő szerint szerda reggel összeül New Yorkban.
ENSZ-határozatokat sértett a kilövés
Mély sajnálatának adott hangot a rakétafellövés miatt szerda reggeli közleményében az orosz külügyminisztérium. A moszkvai közlemény szerint ez a cselekedet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1874. számú határozatának megsértését jelenti, és növelte a feszültséget a térségben. Az orosz kormány felszólítja Phenjant, ne tegyen több olyan lépést, amely ellentétes az ENSZ BT határozataival. Ugyanakkor arra inti az érintett országokat is, hogy tartózkodjanak olyan akcióktól, amelyek tovább növelnék a feszültséget a térségben.
A közleményben hangsúlyozták, hogy az említett BT-határozat egyértelműen megtiltja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a ballisztikus technológiával végrehajtott rakétakilövéseket. Oroszország megengedhetetlennek tartja, hogy az ENSZ tagországai figyelmen kívül hagyják a világszervezet nemzetközi békéért és biztonságért felelős legfőbb testületének határozatait – szögezi le a közlemény.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén sajnálatosnak nevezte az észak-koreai rakétafelbocsátást, és rámutatott, hogy ez a cselekedet ellentétes a nemzetközi közösség egyértelmű és erős felhívásával. Szóvivője által ismertetett nyilatkozatban Ban Ki Mun is rámutatott, hogy a lépés az 1874. számú ENSZ-határozat nyílt megsértését jelenti, egyúttal aggodalmát fejezte ki a térség biztonságára gyakorolt lehetséges következmények miatt.
Tommy Vietor, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője közleményében „rendkívül provokatív cselekedetnek” minősítette a rakétaindítást, amely – mint mondta – „közvetlenül megsérti az ENSZ BT 1718-as és 1874-es határozatait, és aláaknázza az atomsorompó-szerződést”.
Váratlan volt a rakétaindítás
A szerdai rakétaindítás szemlátomást mindenki számára váratlan volt. Észak-Korea ugyanis hétfőn közölte, hogy hét nappal meghosszabbítja az eredetileg december 10-től december 22-ig tartó rakétaindítási időkeretet. Ráadásul műholdfelvételek alapján dél-koreai katonai források közölték, hogy a rakétát leszerelték a kilövőállásról.
Japán és dél-koreai katonai források korábbi közlései szerint az Unha–3 rakéta hatótávolsága a tízezer kilométert is meghaladhatja. A rakéta képes lenne elérni az Egyesült Államok nyugati partját, egyebek között Los Angeles városát is. Phenjan októberben jelentette be, hogy az Egyesült Államok nyugati partját elérő rakétákkal rendelkezik, ezt azonban amerikai szakértők vitatták.
Kína: Most kell a hideg fej
A kínai külügyminisztérium szóvivője higgadtságra, valamint óvatos és visszafogott reakcióra intette az érintetteket szerdán, az észak-koreai sikeres műholdfellövést követően. Hung Lej sajnálatának adott hangot a szerdai phenjani lépés kapcsán, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak betartására szólította fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK).
Az állami hírügynökség friss kommentárja arra helyezi a hangsúlyt, hogy Phenjannak be kell tartania az ENSZ BT vonatkozó határozatait, így azt is, amely követelte, hogy ne használjon ballisztikus rakétatechnológiát, s ezzel kapcsolatos programjának leállítására kötelezte az országot. A Hszinhua szerint Kína szomszédját ugyan megilleti a világűr békés használatának joga, de a legutóbbi műholdfellövést Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok is ballisztikus rakétával való kísérletezésnek tekintette. Mindez Észak-Korea és az említett országok közötti „veszélyes” bizalomhiányra utal – állapítja meg a kommentár. A szerző úgy véli, a felfokozott helyzetben minden érintett félnek hideg fejjel tartózkodnia kell attól, hogy „olajat öntsön a tűzre”, megelőzve ezzel, hogy a fejlemények ellenőrizhetetlenné váljanak.
„A harcias retorika és gesztusok helyett konkrét lépésekre van szükség, amelyekkel kialakítható a párbeszéd légköre”, mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, így vissza lehet állítani a félsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú egyeztetéseket. „A nemzetközi kapcsolatokban, csakúgy mint az életben, a legkönnyebb úgy ellenséggé tenni valakit, hogy akként kezeljük” – állapítja még meg a Hszinhua, hozzátéve, hogy ugyanez a módja a barátságok kialakításának is.
Magyarország Külügyminisztériuma súlyos aggodalmát fejezi ki a 2012. december 12-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által végrehajtott rakétakísérlet miatt, amely az ország nemzetközi kötelezettségeinek és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718-as és 1874-es számú határozatainak nyílt megsértése – áll a Külügyminisztérium sajtóközleményében. Magyarország felhívja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot nemzetközi kötelezettségeinek, kiemelten az ENSZ BT vonatkozó határozatainak teljesítésére. Magyarország szorgalmazza továbbá, hogy a KNDK tartózkodjon a további destabilizáló lépésektől, amelyek tovább növelnék a feszültséget a régióban – zárul a kommüniké. (OS)
