Japán és dél-koreai közlések szerint a hordozórakétát helyi idő szerint 9.49-kor bocsátották fel az Észak-Korea északnyugati részén található rakétaindító terepről. A rakéta déli irányban haladva átrepült a Sárga-tenger és a Kelet-kínai-tenger, illetve az Okinawa-szigetek felett.
A rakéta nem tért le a kijelölt pályáról, mindhárom fokozata a tengerbe esett, és a kísérlet feltehetőleg sikeres volt. Az első a Sárga-tengerbe zuhant mintegy 200 kilométerre nyugatra Dél-Koreától, a második fokozat a Kelet-kínai-tengerbe esett délnyugatra Dél-Korea partjaitól, a harmadik a Csendes-óceánba mintegy kétszáz kilométerre keletre a Fülöp-szigetektől.
Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a Norad közlése szerint az amerikai rakétafelderítő rendszer észlelte a rakéta indítását, amely – ez első elemzésekből ítélve – az űrbe szállított egy eszközt, amely Föld körüli pályára állt. A rakéta nem jelentett semmilyen fenyegetést Észak-Amerikára nézve – tették hozzá..
A japán hadsereg nem adott parancsot a rakéta megsemmisítésére. Mintegy másfél órával a felbocsátás után Phenjan közölte, hogy Föld körüli pályára állította első műholdját. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség jelentésében megerősítette, hogy Észak-Korea szerda reggel felbocsátotta a tudományos műholdat szállító, háromfokozatú rakétát. „A műhold a kijelölt Föld körüli pályára állt” – szólt a tájékoztató. A jelentés szerint a délutáni órákban külön műsort fognak sugározni a sikeres műholdfellövésről. A korábbi, áprilisban végrehajtott észak-koreai műhold-felbocsátási kísérlet kudarcot vallott: a rakéta néhány perccel az indítás után darabokra hullott szét.
Rendkívüli ülés Japánban és Dél-Koreában
Japánban és Dél-Koreában is összehívták a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését. A tokiói kormány „mélységes sajnálatát” fejezte ki a rakétaindítás miatt, „megengedhetetlennek” nevezte, határozott tiltakozott, és az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének azonnali összehívását kérte. Követelte az Észak-Korea elleni szankciók kiterjesztését.