„Az előterjesztések szerint jól állunk, sokkal jobban, mint azt korábban gondoltuk volna" – mondta a kormányfő, amikor csütörtökön Brüsszelben megérkezett az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek tanácskozására. Az EPP-ülés után Orbán Viktor a visegrádi csoport országainak vezetőivel egyeztetett, majd késő délután kezdődött meg részvételével az EU-országok csúcsvezetőinek péntekig tartó megbeszélése, elsősorban gazdasági-pénzügyi kérdésekről, azon belül a bankuniós elképzelésekről.
Orbán: Néha nekünk is lehet szerencsénk
A bankfelügyeleti rendszerrel kapcsolatban újságíróknak azt emelte ki a miniszterelnök, hogy az euróövezeten kívüliek számára adott a döntés lehetősége, kívánnak-e csatlakozni. Ha igen, akkor azt megítélése szerint – az előzetes tanácskozásokon kidolgozott dokumentumok alapján – olyan feltételekkel tehetik meg, „amelyek korrektnek mondhatók”. „Néha nekünk is lehet szerencsénk” – jegyezte meg Orbán Viktor, mielőtt bement a néppárti tanácskozásra.
Az EU-csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankfelügyeleti rendszerhez, azt válaszolta: erről akkor születik döntés, amikor annak eljön az ideje. „Most még nem jött el, most még csak a kereteit állítjuk fel. A keretek jók” – tette hozzá.
A magyar miniszterelnök szerint sikeres csúcsnak ígérkezik a mostani. „Elég hamar dűlőre fogunk jutni a bankunió legfontosabb kérdéseiről. Az, ami fel van építve, az nekünk jó, csatlakozni meg nem kötelező, akkor lépünk be, ha akarunk, semmi sem hajt bennünket, kényszerek nincsenek. Saját döntést fogunk hozni, de ami kirajzolódik, az kifejezetten kedvező Magyarország számára. Majd a parlament megvitatja, és kellő időben tudunk döntést hozni” – jelentette ki Orbán Viktor.
Lépésről lépésre
A csütörtök-pénteki EU-csúcsot a 27 tagállam maratoni hosszúságúra sikeredett pénzügyminiszteri tanácskozása előzte meg. A szerda délután kezdődött eszmecseréről csütörtök hajnalban álltak fel a résztvevők úgy, hogy a legfontosabb pontokban sikerült megállapodniuk. Az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március 1-jétől kezdi meg működését – jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. „Lépésről lépésre úton vagyunk az eurózóna válságának megoldása felé” – jelentette ki Pierre Moscovici, a francia pénzügyi tárca vezetője.
Az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyelet (Single Supervisory Mechanism, SSM) működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra.
Történelmi jelentőségű megállapodás
Michel Barnier, a belső piacért felelős európai biztos történelmi jelentőségűnek nevezve a megállapodást. Elmondta, hogy a közös bankfelügyelet a mintegy hatezer eurózóna-beli pénzintézet közül a 150-200 legnagyobb bankot fogja közvetlenül felügyelni, azokat, amelyeknek teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A testületnek emellett lehetősége lesz arra, hogy – szükség esetén – az egyébként nemzeti felügyelet alatt maradó bankokat is felszólítsa, biztosítsák a frankfurti központú EKB általi ellenőrzésüket.
Nagy-Britannia, Csehország és Svédország előzetesen közölte, hogy nem csatlakozik az SSM-hez.
Merkel várakozásai
A versenyképességet fokozó és a gazdaságpolitikai együttműködést elmélyítő intézkedések menetrendjét várja Angela Merkel német kancellár az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójától. Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, nagy a jelentősége annak, hogy az uniós miniszterek megállapodtak a bankunióról, mert ez egy komoly vitától mentesíti a találkozót.
