A kancellár a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) csütörtökön elmondott beszédében hangsúlyozta: az unió gazdasági válságának legfőbb oka, hogy visszaesett több tagállam versenyképessége, a közösségnek pedig nem voltak alkalmas eszközei ennek előrejelzésére. Ezt mutatja, hogy még az éppen a koordinációt és a közös tervezést elősegítő hatos csomaggal bevezetett új eljárások sem mutatták ki Spanyolország és Ciprus problémáit. Úgy vélte, új, pontosabb eszközökre és az együttműködés további elmélyítésére van szükség, mert a tagállami versenyképesség visszaesése a jövőben is veszélybe sodorhatja az egész közösséget. Hozzátette: egyebek között be kell vezetni, hogy az egyensúlytalanságokkal küzdő tagállami kormányok a nemzeti parlament által elfogadott, jogilag kötelező érvényű megállapodást kössenek a közösséggel a szükséges reformok végrehajtásáról.
Az idén a fiskális paktum elfogadásától az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) felállításán keresztül egészen az új bankfelügyeleti rendszerről kötött megállapodásig jelentős eredményeket sikerült elérni a stabilitás uniójának kialakításában. Látszanak a súlyos áldozatokkal járó válságkezelés első eredményei is a külső segítségre szoruló euróövezeti tagállamokban – mondta Merkel. Hangsúlyozta: a reformokat tovább kell folytatni, mert a gazdasági növekedés beindulásának és a munkanélküliség csökkenésének feltétele a szilárd államháztartási helyzet.
Küzdelem a munkanélküliség ellen
Kiemelte: a következő időszak „központi témája” lesz a számos országban rendkívül magas fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem. Az euróövezeti bankfelügyeletről az uniós pénzügyminiszterek csütörtök hajnalig tartó tanácskozásán kötött megállapodást rendkívüli jelentőségűnek nevezte, és hangsúlyozta: sikerült érvényesíteni a német álláspontot. Az EU további bővítésére nem érett meg az idő – jelentette ki. A közösség 2013 közepén várhatóan a tagjai közé fogadja Horvátországot, de ezt követően újabb országokkal egyelőre nem lehet csatlakozási tárgyalást kezdeni – mondta Angela Merkel.
A baloldali ellenzék vezérszónokai bírálták a kormány politikáját. Kiemelték: a válság mélyülése, az államadósság és a munkanélküliség növekedése az egyedül a megszorítások eszközét ismerő politika következménye. Hozzátették: változásra van szükség, növekedésösztönző politikát kell folytatni, és az adófizetők folyamatos terhelése helyett a pénzügyi szektor szereplőit is áldozatvállalásra kell kérni.
2014. március 1-jétől működik az eurózóna közös bankfelügyelete
Mint ismert, az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március elsejével kezdi meg működését – jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, tájékoztatva újságírókat az Európai Unió pénzügyminisztereinek csütörtök hajnalig tartó brüsszeli tanácskozásának eredményeiről.
Merkel: Még sok a tennivaló
Angela Merkel a kormányfői találkozóra érkezve örömét fejezte ki, hogy az uniós pénzügyminisztereknek sikerült megállapodniuk az eurózóna bankfelügyeletéről. „Ez nagy lépés afelé, hogy az eurózóna iránt növekedjen a bizalom” – fogalmazott. Újságírói kérdésre ugyanakkor azt mondta, hogy sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a közös bankfelügyelet 2014-től működni kezdhessen. A kancellár üdvözölte az eurózóna pénzügyminisztereinek döntését, miszerint Görögország hozzájuthat a neki szánt mentőcsomag következő részeihez.
Cameron: Nagy-Britannia kimarad
James Cameron annak a véleményének adott hangot, hogy az eurózónának szüksége van a bankunióra, de Nagy-Britannia nem vesz részt benne. „Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és nem is lesz az, ezért a most körvonalazódó integrációban sem veszünk részt” – fogalmazott. Cameron ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Londonnak sikerült megvédenie a közös piachoz fűződő érdekeit, a csúcson pedig olyan megállapodásra törekszik, amellyel országa is a lehető legjobban jár.
Hollande üdvözölte a bankfelügyelettel kapcsolatos megegyezést
Francois Hollande francia elnök üdvözölte csütörtökön az Európai Unió pénzügyminisztereinek az eurózóna közös bankfelügyeletével kapcsolatos „jelentős ás átfogó megegyezését”. Az elnöki hivatal által kiadott közlemény kiemeli, hogy a megállapodás azért tekinthető globálisnak, mert minden bankot érint, és megnyilvánul benne „az a szándék, hogy az eurózónában és azon kívül is közösen történjen a bankrendszer stabilitásának ellenőrzése”.
A közlemény szerint „döntő lépés történt az eurózóna végleges stabilizálásának, a növekedés visszatérése feltételeinek megteremtése és a bizalom helyreállítása irányában, amiért Franciaország szüntelenül harcol a 2012. júniusi csúcstalálkozó óta”. Hollande úgy látja, hogy az Európai Unió és az eurózóna bizonyítékát adta annak, hogy „képes leküzdeni a kihívásokat, amelyekkel szembesülnie kell”.
Rendszerszintű kockázat
Egy név nélkül nyilatkozó diplomata a bankfelügyelet részletkérdéseivel kapcsolatban korábban elárulta: a tagállamok állandó képviselői előtt lévő dokumentum szerint azok a bankok tartoznának közvetlenül az EKB felügyelete alá, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, amit a tagállamok úgy értelmeznek, hogy a bank teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót, valamint az anyaországa mellett még további legalább két ország területén van jelen. A többi bank esetében az EKB égisze alatt ugyan, de továbbra is a jelenlegi tagállami felügyeleti hatóságok látnák el az ellenőrzést.
Szerdán egyébként Németország és Franciaország a bankfelügyelettel kapcsolatos számos kérdésben megegyezett.
