Egy tagállami diplomata szerint rengeteg lényegi előrelépés történt, amióta a bizottság szeptemberben előállt a maga javaslatával a közös bankfelügyeleti mechanizmusra (Single Supervisory Mechanism, SSM) vonatkozóan. A forrás szerint a bizottság eredeti javaslata ugyanis kizárólag a 17 eurózónatag és Nagy-Britannia érdekeit vette figyelembe. „Ha akartok beléphettek, de jogokat nem kaptok, és bármikor kitehetjük a szűrötöket” – summázta a diplomata az eredeti javaslat nem eurózónatagokra vonatkozó értelmezését, hozzátéve hogy ehhez képest mostanra komoly érdemi előrelépés tapasztalható.
A forrás szerint a mostani elképzelés kínai nagy falat húzna az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül megvalósítandó bankfelügyeleti testület és a monetáris politikát irányító kormányzótanács között. Utóbbiban csak az eurózóna tagjai rendelkezhetnek szavazati joggal, míg a felügyelőbizottságban a nem eurózóna tagok is azonos jogokkal vehetnek részt, kifogást emelhetnek, ha valamivel nem értenek egyet, és kifejthetik, miért. A felügyeleti munkát 99 százalékban ez a testület végezné. Az eredeti javaslat teljességgel kizáró volt, a mostani pedig totálisan befogadó – mondta a diplomata. A közös bankfelügyelethez az eurózóna tagországainak kötelező a csatlakozás, az övezeten kívüli országok pedig maguk dönthetnek, hogy belépnek-e.
Elmarad a nagy durranás
A név nélkül nyilatkozó forrás szerint a jelenlegi helyzet rendezett és kiszámítható, ugyanakkor nem számít nagy durranásra a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón. Úgy véli, a gazdasági és monetáris unió (EMU) elmélyítését szolgálni hivatott lépések közül a mostani csúcstalálkozón az egyes lépések lényegi tartalmáról nem lesz szó, csak kötelező határidőket tartalmazó ütemterv készül. Konkrét lépés várható a bankunióra vonatkozó kérdésben, ami ennek az első építőeleme, valamint fel kell mérni, hogy mi az, ami megvalósítható a következő európai parlamenti választások előtt, és meddig lehet elmenni a választások után, valamint azt követően, hogy 2014 őszén feláll az új Európai Bizottság.
A bankfelügyelet részletkérdéseivel kapcsolatban a diplomata elárulta: a tagállamok állandó képviselői előtt lévő dokumentum szerint azok a bankok tartoznának közvetlenül az EKB felügyelete alá, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, amit a tagállamok úgy értelmeznek, hogy a bank teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót, valamint az anyaországa mellett még további legalább két ország területén van jelen. A többi bank esetében az EKB égisze alatt ugyan, de továbbra is a jelenlegi tagállami felügyeleti hatóságok látnák el az ellenőrzést.
