Markó tájékoztatása szerint a keddi tárgyalásra az ügyvédje iktatott egy iratot, amelyben értesítette a ploiesti táblabíróságot parlamenti mandátumáról. Romániában a képviselők és szenátorok peres ügyeit csak a legfelső bíróság tárgyalhatja.
A Mikó-per két magyar vádlottja első fokon három-három év letöltendő börtönbüntetést kapott amiatt, hogy egy romániai restitúciós bizottság tagjaként visszaszolgáltatták a református egyháznak a Háromszék legjelentősebb tanintézményének otthont adó iskolaépületet.
Halasztással kezdődött a per
Az alperesek kérésére halasztással kezdődött október 5-én a ploiesti táblabíróságon a Mikó-ügy fellebbviteli pere: a következő tárgyalást az ügyben jogerősen ítélkező háromtagú bírói tanács akkor november elsejére tűzte ki.
Néhány nappal korábban élőlánc kialakítására hívta „felelősen gondolkozó nemzettársait” a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium köré Sánta Imre bikfalvi református lelkész, aki a nyáron két hónapig naponta tiltakozott az iskolaépület visszaállamosítása ellen.
A kormány semmibe veszi a magyar kisebbséget?
A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége az ausztriai Felsőpulyán szeptember 7-én tartott közgyűlésén elfogadott állásfoglalásában rámutatott: a kollégium visszaállamosítására tett kísérlettel a román kormány „ismételten igazolta, hogy semmibe veszi a területén élő magyar kisebbség szellemi és kulturális örökségét, a tulajdonhoz való jogot és az egyházak függetlenségét”.
„A bírósági döntés nem csak a Székely Mikó Kollégiumról szól, azt is jelenti, hogy bárkit meg lehet hurcolni, bárkinek a vagyonát el lehet venni csak azért, mert magyar” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az Igazság napja felvonuláson szeptember elsején, ahol Tőkés László arra hívta fel a figyelmet: nem szabad hagyni, hogy megfélemlítsék a magyarokat. Az RMDSZ elnöke beszédében kiemelte: az igazi tét sokkal nagyobb, mint a kollégium ügye. Kelemen Hunor a Hír TV-nek azt mondta: az ítélet akár rossz precedenst is teremthet.
