A helyi idő szerint szombaton fél tizenkettőkor kezdődött nagyszabású Igazság napja elnevezésű tüntetést az erdélyi magyar történelmi egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezte tiltakozásul amiatt, hogy egy román bíróság újraállamosította a református egyháznak tíz éve visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot, és börtönbüntetésre ítélte a visszaszolgáltatást végrehajtó restitúciós bizottság tagjait. A szervezők szerint az Igazság Napján csaknem harmincezer ember gyűlt össze a kollégium előtt. A Hír Televízió helyszíni tudósítója szerint Magyarországról is sokan érkeztek.
„Másfél millió magyart nem vethetnek börtönbe”
Kisberk Szabolcs beszámolt arról is, hogy a rendezvényen elsőként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mondott beszédet, akitől már többen megkérdezték, miért nem akarja az önkormányzat visszavenni a Székely Mikó Kollégium épületét. Nekik azt válaszolta, azért mert az mindig is a református egyházé volt, az egyház építette, az egyház kapott rá működési engedélyt, és tőlük kobozták el annak idején a kommunisták.
Ahogy a polgármester fogalmazott, „most olyan idő érkezett el, mikor az egyik kezünkkel építkezni kell, a másikkal pedig védekezni”. „A bírósági döntés nem csak a Székely Mikó Kollégiumról szól, azt is jelenti, hogy mondvacsinált ürüggyel bárkit meg lehet hurcolni, bárkinek a vagyonát el lehet venni csak azért, mert magyar.” – A bíróság nem csupán két magyart ítélt el, hanem az egész erdélyi magyar közösséget – jelentette ki Antal Árpád –, de másfél millió magyart nem vethetnek börtönbe – fűzte hozzá.
„Nem jogállam”
Ponta kivizsgálást remél
Victor Ponta román miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a román Legfelső Bírói Tanács (CSM) kivizsgálást kér a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tüntetés kapcsán, amely egy bírósági ítélet ellen irányul. A kormányfő egyértelműen nem foglalt állást a tüntetéssel kapcsolatban. A román kormány szombaton ülésezett.
Pap Géza erdélyi református püspök arról beszélt, hogy a buzai bíróság döntése azt üzeni az uniónak, hogy Románia nem jogállam, a polgároknak pedig azt üzeni, hogy nyugodtan lehet lopni. A püspök azt követelte, hogy szűnjön meg az igazságszolgáltatás politikai és titkosszolgálati befolyásoltsága.
Romániának teljesítenie kell kötelezettségét
Tőkés László európai parlamenti képviselő is azt hangsúlyozta, hogy a bodzai bíróság egyházellenes és magyarellenes döntése politikai megrendelésre és a titkosszolgálat irányításával született. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni, hogy ezzel megfélemlítsék az erdélyi magyarságot.
Romániának teljesítenie kell az európai csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit, és vissza kell szolgáltatnia az egyházak elkobzott vagyonát – hangoztatta Tőkés. A volt püspök rámutatott: ő maga édesapja iskolája elé jött tüntetni, de a demonstráció minden résztvevője ősei jogán szólal fel az egyházi, közösségi vagyon védelmében.
A lelkész-politikus a Hír Televíziónak azt mondta: a kollégium ügye ébresztette rá ismét az erdélyi magyarságot arra, hogy nem engedhet a rendszerváltozás eszméiből. Mint fogalmazott: látnivaló, hogy a megszálló hatalom nem demokratizálódott, és továbbra is igényt tart a tulajdonainkra, gyarmatnak tekinti az erdélyi magyarságot. Márpedig ezt nem engedhetjük, viszont egyre fogy az erőnk, és maholnap már lesznek olyan vidékek és lesznek olyan helységek, ahol már nem lesz kinek visszaszerezni ezeket az ingatlanokat – fűzte hozzá.
Nagy a tét
Az utolsó felszólaló, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „féltjük közösségünk múltját és jövőjét is. Azért vagyunk itt, mert látjuk, hogy visszatér a sötétség” – tette hozzá. Közölte, az igazi tét most sokkal nagyobb, mint a Székely Mikó Kollégium ügye; a marosvásárhelyi polgármester a bíróság döntését látva, azon felbátorodva már szemet vetett a marosvásárhelyi katolikus, illetve református iskola épületére.
A rendezvény után Kelemen Hunor nyilatkozott a Hír Televíziónak. Kisberk Szabolcs azon kérdésére, hogy miért szervezték a megmozdulást, azt mondta, hogy az igazságtalan bírósági döntés miatt rendezték az eseményt. Az ítélet véleménye szerint akár rossz precedenst is teremthet, és a tulajdonjog szentségének elve sérült általa. Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a magyar közösség református egyház iránti szolidaritását szerették volna megmutatni a tüntetéssel.
„Igazságot!”
A tüntetők „Igazságot!” feliratú, magyar, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba a rendezvényen. „Igazságot, Markónak, Marosánnak, a Mikónak” – volt olvasható egyes táblákon, a restitúciós bizottság három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagjaira, Markó Attila államtitkárra, Marosán Tamásra egyházi jogtanácsosra, valamint a Székely Mikó Kollégiumra utalva.
A délelőtt folyamán mintegy száz autóbusz érkezett a városba. Az Erdély minden tájáról érkezett és a város templomainál összegyűlt sepsiszentgyörgyi tüntetők harangzúzás közepette vonultak az iskola épülete elé. A színpad előtt, az első sorokban, a négy erdélyi magyar történelmi egyház lelkészei álltak.
Elfogadták a kiáltványt
Az esemény helyi idő szerint kettő óra körül ért véget az Igazság napja címet viselő kiáltvány elfogadásával, amelyben tiltakoznak a román bírósági döntés ellen. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese olvasta fel a kiáltvány szövegét, amelyet a jelenlévők három „igen” kiáltással fogadtak el. A dokumentumban a demonstrálók tiltakoznak a buzaui bíróság június 29-én első fokon hozott ítélete ellen, amely három-három év letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a román egyházi visszaszolgáltatási bizottság tagjait, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítette és negyedmillió eurónyi kártérítés befizetésére kötelezte a református egyházat.
Ökumenikus imádságot tartottak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítása ellen a szegedi dómban, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Bölcskei Gusztáv református és Fabinyi Tamás evangélikus püspök tartott beszédet – számolt be a Hír Televízió. Az istentiszteleten részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, aki elmondta, megdöbbentő, hogy a 21. században az Európai Unióban ilyen ítélet születhetett. Reméli, jogorvoslatot találnak majd a romániai bírósági fórumokon is. Ha ez nem történik meg, akkor a magyar kormány nemzetközi fórumokra viszi az ügyet.
A kiáltvány felhívja a figyelmet arra, hogy ez a döntés veszélyes precedenst teremt, és oda vezethet, hogy leáll a restitúció, több ezer államosított egyházi ingatlan nem kerül vissza jogos tulajdonosához, és a már visszaszolgáltatott épületek is veszélybe kerülnek.
A sepsiszentgyörgyi demonstráción Pap Géza mellett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház elöljárója – Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, és Fehér Attila, a romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület főtanácsosa – is felszólalt.
Az esemény zárásaként a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt.
Budapesten is tüntettek
A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel párhuzamosan Budapesten a Székelyföldért Társaság szervezett demonstrációt a Székely Mikó Kollégium ügyében a román nagykövetség elé. A budapesti demonstráció fél 12 körül a székely himnusz eléneklésével véget ért. Az eseményen a szakadó eső ellenére is több százan vettek részt. A felszólalók Erdély területi autonómiáját követelték és a román kormányt a nemzetközi egyezmények betartására szólították fel, míg a magyar kabinet támogatását kérték. Követeléseiket egy petícióban is megfogalmazták.
Ne hallgassanak
Az Igazság napja elnevezésű megmozdulás a szervezők korábbi közlése szerint az utóbbi húsz év legnagyobb magyar tüntetése lesz Erdélyben. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett a román médiához csütörtökön, arra kérve az újságírókat, ne hallgassák el a Mikó-ügyet és a Sepsiszentgyörgyre meghirdetett szombati demonstrációt. Kelemen Hunor pedig részvételre buzdított minden „jó szándékú és az igazság mellett elkötelezett magyar embert".
Jogtalan?
A bodzai (Buzau) bíróság június 29-én első fokon azt állapította meg, hogy a restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mivel az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott kár címén 1,13 millió lej (76 millió forint) kifizetésére kötelezte. A magyar kormány már akkor tudatta, hogy értetlenül áll a román bírósági ítélet előtt. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen.
„Veszélyes”
A romániai magyar egyházi vezetők és politikusok összecsengő véleménye az, hogy a Mikó-ügy veszélyes precedenst teremt. Pap Géza erdélyi református püspök szerint a Mikó-ügy egy titkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született koncepciós per, amely utat nyit a visszaállamosítás előtt, és a visszaszolgáltatásban részt vevő tisztségviselők megfélemlítését szolgálja.
Ezt nem szabad annyiban hagyni
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír Televízió Rájátszás című műsorában azt mondta: a kabinet elvárja, hogya román igazságszolgáltatás megtegye a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a kollégium egyházi tulajdonban maradjon.
A 23. Bálványosi Szabadegyetemen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő a református egyháztól, illetve a magyar közösségtől elvett ingatlanok, anyanyelvi oktatási lehetőségek kapcsán azt mondta, hogy ebbe nem szabad beletörődni.
Alaptalanul keltett feszültség?
Kovászna megye prefektusa, Codrin Munteanu egy júliusi sajtótájékoztatón megalapozatlannak és feszültségkeltőnek nevezte a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló híreket. Codrin Munteanu akkor úgy fogalmazott, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a Székely Mikó Kollégium ügye. A prefektus értelmezése szerint az épület tulajdonjogáról az Erdélyi Református Egyházkerület és a Székely Mikó Kollégium között van nézeteltérés. Ezért bármilyen végleges bírósági ítélet születne is, a tulajdonos vagy az egyik, vagy a másik fél lehet, így az épület újraállamosítására vonatkozó kijelentések megalapozatlanok.
