Története első közvetlen elnökválasztását tartják pénteken és szombaton Csehországban, ahol a gazdasági recesszió mellett az utóbbi napokban Václav Klaus amnesztiarendelete kavarta föl a kedélyeket. A cseh politikai élet az elmúlt hónapokban amúgy is eléggé mozgalmas volt, mivel tavaly októberben regionális és részleges szenátusi választásokat tartottak, amelyek a kormányzó jobbközép koalíció vereségét hozták. Petr Necas miniszterelnök kormánya továbbra is hatalmon van, de a baloldali ellenzék továbbra is előre hozott választást szeretne.
Ennek az elérésének lehet az egyik lépése a mostani elnökválasztás, ahol bár a szociáldemokraták jelöltje nem számít esélyesnek, de a kormánypártoknak sincsen semmi esélyük arra, hogy megszerezzék az elnöki széket. A választáson kilencen szállnak ringbe, akik közül Milos Zeman és Jan Fischer korábbi miniszterelnökök számítanak a legesélyesebbnek. A választás szabályai szerint: ha az első körben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, akkor második fordulót kell tartani. A legfrissebb felmérések szerint a két politikus fej-fej mellett áll, így január 25-26-án minden bizonnyal újra szavazhatnak a csehek.
Érdekes párhuzamok
Zeman 1998–2002 között volt az ország szociáldemokrata miniszterelnöke, korábban a kommunista párt tagja is volt, de onnan 1970-ben távozott. A politikus 2007-ben elhagyta a szocdemeket, majd 2009-ben megalapította a Polgári Jogok Pártját. Az alakulat később különös finanszírozási botrányba keveredett, mivel a párt pénztárnokát többször látták a prágai orosz követségről távozni. 2011 júniusában meglehetősen érdekes kijelentést tett a muzulmán hívőkről, mivel a Koránban hívő embereket a nácikhoz hasonlította. Ezt követően többen panaszt tette ellene.
Fischer 2009 tavaszán Csehország uniós elnökségének a kellős közepén vette át a kormányrudat a szétesett jobbközép koalíciótól. A statisztikai hivatal korábbi elnöke Bajnai Gordonhoz hasonlóan semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkezett, és szintén szakértői kormányzást hirdetett meg. A 2010-es parlamenti választásokat követően távozott a politikából, és csak a mostani voksoláson tűnt fel ismét. A független jelölt Zemanhoz hasonlóan szintén tagja volt a kommunista pártnak 1981–1990 között.
A színházi rendező is ringbe száll
A korábbi miniszterelnöke sikere azért is egyedülálló dolog lenne, mivel ő lehetne az ország első izraelita vallású elnöke. Fischer miniszterelnöksége alatt is fellépett a szélsőjobboldali csoportok ellen, de szerinte Csehországban jelenleg az antiszemitizmus egyáltalán nem számít problémának.
Az elnöknek sok esetben csak ceremoniális funkciója van, de a külpolitikát mindenképpen képes befolyásolni. Fischer korábban bírálta az Európai Unió többek között az izraeli telepépítés kapcsán tett nyilatkozatait, mivel szerinte a térségben Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést. A politikus mostani fellépése azért is érdekes, mert Csehország tavaly nemmel voksolt Palesztina ENSZ-megfigyelői státuszára.
A választás egyik legérdekesebb színfoltja Vladimir Franz, aki a színházi rendezőség mellett festő és egyetemi tanár. A független jelölt a Facebook segítségével gyűjtötte össze az 50 ezer támogató aláírást, csupán 25 ezer eurónyi összegből kampányol és csak ingyenes segítői vannak. A tetőtől talpig tetovált Franz többek között az oktatás versenyképességének, és a nemzet erkölcsi erejének növelését szeretné elérni. Az első fordulóban várhatóan 11 százalékot fog elérni, így a harmadik helyre futhat be a művész, így könnyen királycsináló lehet a második fordulóban, ha valamelyik politikus mellé odaáll.
