Az Európai Parlament többsége osztja a kohézió barátaiként emlegetett országcsoport, köztük Magyarország álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az EU következő középtávú keretköltségvetésében meg kell őrizni az elmaradottabbak felzárkóztatását szolgáló pénzügyi forrásokat – mondta Martin Schulz, az EP elnöke, miután szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Kettőjük találkozóján az egyik fő téma a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügye volt. E kérdésnek az EU-tagországok első számú vezetői a jövő hét második felében immár a második rendkívüli értekezletüket szentelik, mivel tavaly novemberben nem sikerült megállapodniuk.
Orbán Viktor a Schulzcal tartott találkozó után elmondta: az EP-elnök világossá tette számára, hogy „ő nem az az ember, aki hajlandó lenne aláírni olyan költségvetést, amelynek nincsenek valós alapjai”. Ez a magyar kormányfő szerint nagyon fontos üzenet. Ő maga ígéretet tett Schulznak arra, hogy lehetőségeihez mérten mindent meg fog tenni a „világosan kijelölt, átlátható, és tisztességes módon megalapozott” uniós költségvetés érdekében.
Kompromisszumokat várnak a tagországoktól
Schulz megfogalmazása szerint ma az EP hangulata leginkább „vonakodó”: az EP-képviselők nem látják, hogy a tagországok közötti egyeztetéseken olyan középtávú költségvetés körvonalazódna, amely elfogadható lenne a parlament számára, és kellőképpen ambiciózusnak volna minősíthető. „A tagországoktól kompromisszumokat várunk, de nem akármilyen kompromisszumokat” – szögezte le Martin Schulz.
A középtávú keretköltségvetés ügyét alapvetően az hátráltatja, hogy a nettó befizető, vagyis a jómódúbb tagországok némelyike a közös kiadások olyan mértékű lefaragását szeretné elérni, ami nem csupán a kedvezményezett tagországok, hanem a parlament számára is elfogadhatatlan.
Schulz szerint a kohéziós források azért is megőrzendők, mert számos tagországban – ez Magyarországra történetesen nem vonatkozik – az uniós költségvetés jelenti az egyetlen forrást a növekedésösztönző közberuházásokra, a munkanélküliség elleni küzdelemre. Az EP-elnök példaként hozta fel Lettországot, ahol a lakosság fegyelmezetten elviselte a kemény megszorító intézkedéseket, és rossz üzenet lenne, ha ezek után megvonnák az országtól az uniós pénzügyi támogatást.
A hazai helyzetről
Martin Schulz a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy beszélt Orbán Viktorral a magyarországi helyzetről. Mint mondta, ő maga tudomásul vette Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának az előző napon Magyarországgal kapcsolatban tett megállapításait. Jagland arról számolt be kedden Brüsszelben, hogy a magyar kormány kielégítő válaszokat adott az ET-nek az igazságszolgáltatási rendszer, illetve a médiaszabályozás terén javasolt változtatások tekintetében.
Orbán Viktor elmondta: azt kérte az EP elnökétől, hogy kövesse rokonszenvvel Magyarország erőfeszítéseit, valamint segítse elő, hogy Magyarország tisztességes bánásmódban részesüljön az uniós intézmények részéről, ha bármikor úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Martin Schulz ehhez eddig jó partner volt.
Orbán Viktor Brüsszelben
Orbán Viktor José Manuel Barrosóval, az európai bizottsági elnökkel is találkozott szerdán. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta, vissza akarunk térni a megbecsült, kiszámítható országok közé. Nagy eredménynek nevezte hogy hazánk piacképes, és hangsúlyozta, hogy „nem akarjuk elhagyni a piacokat”.
A kormányfő Brüsszelben megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével is.
Orbán a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott délelőtti előadásában felhívta a figyelmet: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, s úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani – jelentette ki.
