Orbán: Meg kell szüntetni a túlzott deficit miatti eljárást

A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni a túlzott deficit miatti eljárást – jelentette ki a miniszterelnök.

A magyar miniszterelnök szerint fontos, hogy azok az országok se adják fel fegyelmezett pénzügyi politikájukat a növekedés serkentésének könnyebb útját keresve, amelyek már kordában tudták tartani államadósságukat.

André Sapir elismerése

Az előadást követő vitában – amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt – többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.

André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója – a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora – elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenséget.

Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is „valakinek jelölnie kell jegybankelnököt”, amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.

Nemet mondott az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre – közölte a beszélgetésen Orbán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban – mondta – mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken – állapította meg a kormányfő. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét.

André Sapir ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak, és az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelországnak nyitottak ilyen rugalmas hitelkeretet.

Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.

Politikai színezetű küzdelem

Nehéz menetre számíthat Orbán Viktor Brüsszelben, a miniszterelnököt hivatalos találkozón fogadja José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A nemzetközi pénzügyi intézmények egyfajta eszközként funkcionálnak a külföldi országok irányából a kormány felé történő nyomásgyakorlásra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barcza György.

Sokkal kedvezőbb helyzetbe került Magyarország

Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett – tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) annak kapcsán, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja konzultációkat folytatott hazánkban. A tárca közleményében leszögezi: a kormány lépései hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát.

Idő előtt törlesztettünk

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január 25-én jelentette be, hogy Magyarország 607 millió eurót lejárat előtt fizetett vissza a 2008-ban felvett IMF-hitelből, mindezt az tette lehetővé, hogy „elkapkodták” a Prémium Euró Magyar Államkötvényt. Rogán Antal a hírre reagálva kijelentette: csak stabil költségvetési helyzettel rendelkező ország képes 180 milliárd forint összegű IMF-hitel lejárat előtti előtörlesztésére.

Biztató eredmények

Londoni pénzügyi elemzők szerint jók az esélyek arra, hogy az EU az idén megszünteti Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén azt közölte: komoly esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.