Az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források nagysága mellett a megbeszélések egyik legfontosabb témája a magyar büdzsé helyzete lesz, pontosabban az, hogy az EU-s döntéshozók hogyan ítélik meg az idei költségvetési deficitet. A brüsszeli testület véleménye már csak azért is fontos, mert ez adja meg az alaphangot az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) május végi–június eleji ülésének, ahol arról döntenek, megszüntessék-e a hazánk ellen az uniós csatlakozásunkkor, vagyis 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást. Emiatt a piacok alighanem kiemelten figyelik a szerdán esedékes brüsszeli találkozót, s egy esetleges pozitív hír minden bizonnyal megmutatkozik majd a forint árfolyamának alakulásán, csakúgy, mint a magyar szuverén adósságra köthető biztosítási felárak mozgásán is.
Az Európai Bizottság már érzékeltette a magyar tárgyaló féllel, hogy nem teljesen elégedett a hazai gazdaságpolitika irányával. Erre utalt az, hogy a mai találkozót megelőzően már hétfőn nyilvánosságra hozta a testület és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as hitelszerződésének felülvizsgálati eredményeit, amelyben azt is közölték a nemzetközi szervezetek: strukturális változásra van szükség. Előrejelzésük szerint a magyar államháztartás hiánya az idén 3,25 százalék lesz a GDP arányában.
Politikai színezetű küzdelem
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények egyfajta eszközként funkcionálnak a külföldi országok irányából a kormány felé történő nyomásgyakorlásra, mivel a kabinet jó néhány nemzetközi céget különadóval sújtott. A köztévé reggeli műsorában az elemző hozzátette: ez tisztán látszik, mivel a jelentésben minden egyes mondat arra van kihegyezve, hogy a 2013 és 2015 közötti években esetleg rosszul alakulhatnak a folyamatok, ugyanakkor sem a tavalyi költségvetést, sem az elvégzett átalakításokat nem ismerik el. Szakértők szerint ugyanakkor nehéz helyzetben van az Európai Bizottság is, hiszen Magyarország az elmúlt három évben – a külföldi elemzői jóslatok ellenére – három százalék alatt tartotta a deficitet. Éppen ezért, ha nem szüntetik meg hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárást, annak könnyen politikai színezete lehet.
Tartható a hiánycél
Nem indul ugyanakkor túl szerencsésen az év a költségvetés szempontjából, mivel csúszik az elektronikus útdíj bevezetése és a pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz, amelyből 75, illetve 95 milliárd forintos bevételt vár a kabinet, miközben újabb kiadásokról döntött a kormány. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kormány konzervatív módon tervezte az idei büdzsét, és a Költségvetési Tanács javaslatára 400 milliárd forintra emelte a tartalékokat az országvédelmi alapban. – A jelenlegi trendek ismeretében tarthatónak tűnik a 3 százalék alatti hiánycél, éppen ezért nincs szükség további kiigazításokra a büdzsében. Sőt, ha továbbra is csökkenek a hozamok az állampapírpiacon, akkor egy kedvezőbb kamatkörnyezetben tovább enyhülne a nyomás a hazai költségvetésen – hangsúlyozta az elemző.
A magyar államháztartás állapota mellett a magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso megbeszélésein várhatóan szó esik majd az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretéről is, ahogy a bankunió megteremtésének lépéseiről, valamint a gazdasági és monetáris unió átalakításáról is tárgyalhatnak. Előbbi téma kiemelten fontos Magyarország számára, mert a kormány szeretné megakadályozni a támogatási keret tervbe vett csökkentését. Múlt héten Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára közölte, hogy Orbán Viktor brüsszeli látogatása alkalmával a bizottság elnökén kívül Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Martin Schulzcal, az Európai Parlament első emberével is találkozik.
