Az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források nagysága mellett a megbeszélések egyik legfontosabb témája a magyar büdzsé helyzete lesz, pontosabban az, hogy az EU-s döntéshozók hogyan ítélik meg az idei költségvetési deficitet. A brüsszeli testület véleménye már csak azért is fontos, mert ez adja meg az alaphangot az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) május végi–június eleji ülésének, ahol arról döntenek, megszüntessék-e a hazánk ellen az uniós csatlakozásunkkor, vagyis 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást. Emiatt a piacok alighanem kiemelten figyelik a szerdán esedékes brüsszeli találkozót, s egy esetleges pozitív hír minden bizonnyal megmutatkozik majd a forint árfolyamának alakulásán, csakúgy, mint a magyar szuverén adósságra köthető biztosítási felárak mozgásán is.
Az Európai Bizottság már érzékeltette a magyar tárgyaló féllel, hogy nem teljesen elégedett a hazai gazdaságpolitika irányával. Erre utalt az, hogy a mai találkozót megelőzően már hétfőn nyilvánosságra hozta a testület és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as hitelszerződésének felülvizsgálati eredményeit, amelyben azt is közölték a nemzetközi szervezetek: strukturális változásra van szükség. Előrejelzésük szerint a magyar államháztartás hiánya az idén 3,25 százalék lesz a GDP arányában.
Politikai színezetű küzdelem
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények egyfajta eszközként funkcionálnak a külföldi országok irányából a kormány felé történő nyomásgyakorlásra, mivel a kabinet jó néhány nemzetközi céget különadóval sújtott. A köztévé reggeli műsorában az elemző hozzátette: ez tisztán látszik, mivel a jelentésben minden egyes mondat arra van kihegyezve, hogy a 2013 és 2015 közötti években esetleg rosszul alakulhatnak a folyamatok, ugyanakkor sem a tavalyi költségvetést, sem az elvégzett átalakításokat nem ismerik el. Szakértők szerint ugyanakkor nehéz helyzetben van az Európai Bizottság is, hiszen Magyarország az elmúlt három évben – a külföldi elemzői jóslatok ellenére – három százalék alatt tartotta a deficitet. Éppen ezért, ha nem szüntetik meg hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárást, annak könnyen politikai színezete lehet.