Tarthatónak ítélik a kormány által kitűzött célt

Jövőre 0,3 százalékos növekedést prognosztizál a Századvég, és tarthatónak ítéli a 2,7 százalékos hiánycélt.

Csökkenő infláció

A Századvég nem változtatott sem az idei, sem a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzésén. 2012-re 5,7 százalékos éves átlagos rátát prognosztizálnak, majd jövőre a lassú dezinfláció következtében év végére 4 százalék alá süllyedhet az áremelkedés. Összességében 2013-ra 4,3 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-indexet jeleznek előre. Kedvező hatást gyakorol a dezinflációra a szabályozott árak csökkentése: a vezetékes gáz, a távhő, valamint a villamos áram fogyasztói árának 10 százalékos mérséklése 0,8 százalékponttal fogja vissza az inflációt. Hosszú távú áremelő hatást fejt ki ezzel szemben a vállalatokat terhelő adóterhek növelése, valamint az 5 százalékot meghaladó minimálbér-emelés. Emellett az élelmiszerárak emelkedése szintén felfelé hajtja a rátát.

Megvalósítható a hiánycél

A Századvég szerint megvalósítható a GDP-arányos 2,7 százalékos idei módosított hiánycél. Számításaik szerint mintegy 200 milliárd forinttal rontja az idei költségvetési egyenleget az adóbevételek (eva, társasági adó, áfa) várttól elmaradó szintje. Növeli a hiányt ezenkívül néhány kiadási tétel (nyugdíj, kamat, gyógyszerár-támogatás) túlteljesülése és a Magyar Bankszövetséggel kötött, a végtörlesztés eredménycsökkentő hatását részben ellensúlyozó megállapodás. Az említett hatásokat ugyanakkor képes kompenzálni a kiugróan nagy, 370 milliárd forintos tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel – véli a gazdaságkutató.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos jelentős kockázatok kivédésére az elmúlt negyedévben három komoly kiigazítást hirdetett meg a kormány, amelyek együttesen nettó értelemben több mint 500 milliárd forinttal javítják az egyenleget. Az említett csomagok következetes végrehajtásával a Századvég becslése szerint tartható az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,7 százalékos célszint.

A kedvező globális hangulatnak köszönhetően az elmúlt negyedévben mérséklődtek az állampapír-piaci kamatok, és tovább bővült a külföldi befektetők kezén lévő hazai állampapír-állomány. Bár volt néhány sikertelen aukció, a nemzetközi pénzbőséget felhasználva az állam elsősorban forintkibocsátásokból finanszírozta a lejáró adósságát. A jövő évben esedékes törlesztésekre tekintettel 2013-ban devizaforrások bevonását látja indokoltnak a gazdaságkutató.

Biztató adatok

2012 októberében a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 8,3 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 5,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest – közölte kedden a KSH. Októberhez viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak novemberben, és 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte korábban a Központi Statisztikai Hivatal. Az utóbbi eredmény az elemzői várakozásokat is felülmúlta.

Csökkenő rezsidíjak

A múlt  szerdai kormányülésen megszületett a döntés a rezsidíjcsökkenésről, ennek köszönhetően másfél havi villany- és gázár marad az emberek zsebében. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentéssel kapcsolatban Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, melyeket nem háríthatnak át. Hozzátette, hogy a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már három és félszer megtérült nekik. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével négytagú bizottságot hozott létre a csökkentés nyomon követése érdekében.

Növekvő minimálbér

Giró-Szász András azt is megerősítette, hogy a minimálbér az idei bruttó 93 ezer forintról – infláció feletti mértékben – 98 ezerre, a bérminimum, vagyis a szakmunkás-minimálbér pedig bruttó 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban. Ez a szakszervezetek számítása szerint 2,2 százalékos vásárlóerő-növekedést jelent a magyar családoknak.