A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentést a szerdai kormányülésen fogadta el a kabinet, Giró-Szász András pedig ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, amit nem háríthatnak át. Hozzátette, hogy a szektor 1995-ös privatizációjában részt vevő cégek az elmúlt 17 esztendőben évente átlagosan húszszázalékos nyereségre tettek szert, így a befektetés már 3,5-ször megtérült nekik. Tájékoztatása szerint az említett négytagú bizottságba – amelyet Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vezet majd – a fejlesztési tárca mellett a nemzetgazdasági és az erőforrás-minisztérium, valamint a Miniszterelnökség delegál tagot.
A szoclib „Nem lesz gázáremelés!”
A 2002 és 2010 között regnáló szocialista-liberális kormányok 15 alkalommal emelték a gáz árát, összesen 206 százalékos mértékben. Emlékezhetünk Lendvai Ildikó korábbi MSZP-s frakcióvezető mondatára az időszak elejéről: „Nem lesz gázáremelés!” Ugyanebben az időszakban a villanyár 97 százalékkal nőtt. A két horribilis szám nem független a kilencvenes évek közepén, a Horn-kormány alatt iszonyatos gyorsasággal, öt nap alatt meghozott privatizációs döntésektől, aminek következtében az új, külföldi tulajdonosok 8 százalékos profitjára a kormány vállalt garanciát közpénzből. A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kabinet egyik első lépéseként vezette be a rezsistoppot.
Ma Magyarország – mint arra Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn a parlamentben napirend előtt rávilágított – villany- és gázár tekintetében az európai dobogó második fokán áll; egy átlagos háztartás havi büdzséjének 25-30 százalékát viszik el a rezsiköltségek. A mostani kormánydöntéssel minden egyes háztartás másfél havi gáz- és villanyár megfizetésétől mentesül évente. Az általános érvényesség kiveszi a rendszerből a korrupciós spirál lehetőségét is, amit a sávos jogosultság táplált.
A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón felidézte, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, majd száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek díja miatt. Az európai uniós átlag a magyar számnak körülbelül a kétharmada – jegyezte meg.
Minimálbér
Giró-Szász András egyúttal azt is megerősítette, hogy a minimálbér az idei 93 ezer forintról – infláció feletti mértékben – 98 ezerre, a bérminimum, vagyis a szakmunkás-minimálbér pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban. Ez a szakszervezetek számítása szerint 2,2 százalékos vásárlóerő-növekedést jelent a magyar családoknál – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormány szerdai tanácskozásán döntött az E.ON gázüzletágának megvételéről is. Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója november végén írt alá szándéknyilatkozatot az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re
Rezsicsökkentő lépések
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt héten csütörtökön jelentette be azt a kormánydöntést, hogy a lakossági gáz és áram ára 10 százalékkal csökken – határidőnek 2013. január 1-jét jelölte meg. A kormány múlt szerdai ülésén felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a villany- és a gázár tízszázalékos csökkentésének feltételeit. Orbán Viktor miniszterelnök november 30-án beszélt először arról, hogy azon dolgoznak egy szakértői csoporttal, hogy ne csak gázáremelés ne legyen, hanem a rezsiköltségek is csökkenjenek. „Nem jelentem még be, de csökkenteni akarjuk a rezsiköltségeket” – emelte ki. Ezt az ezen a területen működő cégek profitjának csökkentésével és az ezzel a lépéssel érintett összeg embereknél hagyásával tervezi a kabinet.
A kormányfő és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója ugyanazon a napon szándéknyilatkozatot írt alá az Országházban az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek az MVM-re való átruházásáról. A tranzakció illeszkedik a kormányzat rezsicsökkentő lépéseihez.
