Napirend előtti felszólalásban vette górcső alá az LMP-s frakcióvezető, Schiffer András a felsőoktatási keretszámok jelen átalakítását, felszólalásában, részletek említése nélkül azonnal leszögezte: az Orbán-kormány 70-80 milliárdot vont ki a felsőoktatásból, a diákhitelt pedig egyszerűen hazugságnak nevezte – felszólalását hosszasan tapsolták az MSZP padsoraiból. Válaszul Hoffmann Rózsa felsőoktatásért felelős államtitkár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Schiffer diáklázadás címszavú felszólalásában valóban lázít; „lelkiismerete rajta”, tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kellene érteni végre a kormány törekvését, és visszautasította a Schiffer által használt tandíj fogalmát – emlékeztetett, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején általános és mindenkire érvényes tandíjat akartak bevezetni, ehhez képest most a közszférában elhelyezkedők diákhitelét az állam egy az egyben átvállalja, illetve a versenyszférában dolgozók munkáltatói adókedvezményt kapnak majd az átvállalás esetére, a részletek kidolgozása az NGM asztalán van. Aláhúzta, a Schiffer András által említett ötmilliós eladósítás matematikai tévedés.
Szegeden eközben három oktató és negyven egyetemista, köztük a Hallgatói Hálózat aktivistái, elfoglalták a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét.
Keresztényüldözés
Napirend előtt Stágel Bence KDNP-s képviselő – az emberi jogok napján – a jelen időszakban zajló, világszerte tapasztalható keresztényüldözésről beszélt, hangsúlyozva hogy a vallása miatt meghurcoltak 70 százaléka keresztény.
A jobbikos Volner János azt próbálta áttekinteni, hogy a PSZÁF végre az emberek mellé állt-e a bankok helyett, Szekeres Imre (MSZP) pedig azt fejtegette, hogy ma nem az államadósság a legnagyobb baj, hanem az elmúlt két év elhibázott politikája.
Csökkenő rezsiköltségek
Rogán Antal (Fidesz) jogosnak nevezte, hogy az áram- és gázszolgáltatók profitigénnyel lépnek fel, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy valamilyen díjcsökkenés elmaradását valamely döntéshozó azzal indokolja, hogy „mert nem lehet”. Szemügyre véve a gáz- és a villanyár emelkedését beszámolt arról, hogy előbbi mintegy 200, utóbbi körülbelül 100 százalékkal drágult a szocialista – szabad demokrata kormányzás alatt, illetve arról, hogy a fizetőképességet figyelembe véve a két díj Magyarországon másfélszerese az EU-27-ek átlagának, magasabb, mint Németországban, Svédországban vagy Dániában. Megjegyezte azt is, hogy a 10 százalékos számladíjcsökkenéssel még mindig fölötte maradunk az EU átlagának, van még hát tennivalójuk.
Menetrend
A parlamenti nap folyamán a jövő évi költségvetéshez benyújtott utolsó kormányzati módosításokat tárgyalja az Országgyűlés a végleges javaslat keddre tervezett elfogadása előtt. A képviselők emellett vitát kezdenek az alaptörvény harmadik módosításáról is, amely a sarkalatos törvények közé sorolná az új földtörvényt.
Stratégiai létesítmény a Puskás
A képviselők 336 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül támogatták azt a népi kezdeményezést, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását. Nem támogatta viszont, hogy egyházként ismerjék el a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületet. A képviselők elfogadták a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló jogszabály módosítását is, amelynek értelmében hat sportlétesítménnyel bővül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre. A módosítás szerint az ingatlanok nem értékesíthetők, fejlesztésük érdekében pedig ki is sajátíthatja azokat az állam. A hétfőn elfogadott jogszabály, sarkalatos törvénybe emelve, védett sportlétesítményekké teszi a Puskás Ferenc Stadiont és létesítményeit, a Tatai edzőtábort, a révfülöpi Vitorláskikötőt, a három létesítményből álló Nemzeti Sportuszodákat (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, a Kőér utcai Sportuszodát), a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi edzőtábort.
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy emléknapot jelöl ki a magyarországi németek elhurcolására. A 333 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 7 tartózkodással elfogadott határozat a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává jelöli ki január 19-ét, ezen a napon indult el ugyanis az első vonat, amely a kitelepített németeket szállította.
