Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében a kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, amely érinti a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit.
Az NGM közleményében kiemeli: ahhoz, hogy a 2,7 százalékos hiánycél biztonságosan teljesüljön és Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány több lépésben egyenlegjavító intézkedésekről döntött mindösszesen 854 milliárd forintos bruttó összegben. Az intézkedések eredményeként a GDP 1 százalékánál jelentősebb nagyságú extra tartalékkal rendelkező költségvetést fogadhat el a magyar Országgyűlés. Az Országgyűlésben várhatóan december 11-én fogadhatják el a 2013-as büdzsét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég egy közleményt adott ki, amiben tudatták: a kormány továbbra is tartja 2013-ra a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Kiemelték: az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében a kormány a bizottság által jósolt 2,9 százalékos hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7 százalékra mérsékelte – tették hozzá az NGM-nél.
November 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat. Orbán egy gazdasági fórumon beszélt arról, költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke.
A zárószavazás előtti módosító javaslat a kormány által elfogadott konszolidációs lépések mellett tartalmazza az egyes bevételi és kiadási előirányzatok újraszámolását az időközben megváltozott makrogazdasági kilátásoknak megfelelően, valamint a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt időszakban a kormány által hozott döntések költségvetésre gyakorolt hatását.
Az európai gazdaság bizonytalanságai közepette minden tagállam számára a legnagyobb siker a költségvetési stabilitás megteremtése. A kormánynak sikerült jó pályára állítani a magyar államháztartást, 2013-ban már harmadszorra lesz 3 százalék alatt hazánk költségvetési hiánya az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta, tovább csökkenhet az államadósság, és ebből a kormány a következő években sem enged – zárul a közlemény.
GDP-növekedés, infláció
A szerdai kormánydöntés után elkészült módosító javaslat szerint az Országvédelmi Alap 400 milliárd forint lesz. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.
Az eredeti előterjesztés szerinti 1,6 százalékos GDP-növekedésnél alacsonyabb, 0,9 százalékos bővüléssel, illetve a korábbi, 4,2 százalékosnál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol a kabinet a parlamentnek benyújtott indítványban. A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változnak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya például 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nő.
A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökkenti a kormányprognózis, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.
---- Bevételnövelés ----
Bürokráciacsökkentés, közszféra
Banai Péter Benő a makroszámokat elemezve rámutatott arra, hogy a GDP-növekedést elsősorban a nettó export húzza. A módosító javaslat tartalmazza a költségvetés egyensúlyának biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a költségvetési főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntések átvezetését is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése.
A költségvetés egyensúlyának biztosítását célzó adóintézkedések közül a 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzfelvételre a korábbi tervekhez képest eredményszemléletben 30 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét. A társadalombiztosítási járulékok plafonjának eltörlése pénzforgalmi szemléletben 47 milliárd forint többletbevételt jelent, a pénztárgépek összekötése az adóhatósággal ugyancsak pénzforgalmi szemléletben 85 milliárd forinttal növeli az áfabevételeket.
Bevételek
A fordított áfa kiterjesztésével a sertéskereskedelemre a bevezetés évében egyszeri pénzforgalmi kiesés is jelentkezik, emiatt 2013-ban a 10 milliárd forintos eredményszemléletű többlettel szemben csak 1 milliárd forint pénzforgalmi többlet várható. A kisvállalati adózás eltérő szabályozásából mintegy 16 milliárd forint többletbevétel prognosztizálható. A pénzügyi szervezetek különadójának elmaradó megfelezése a tervezett 72 milliárd forint helyett 144 milliárd forinttal járul hozzá az egyenleg javulásához, a pénzügyi tranzakciós illeték általános kulcsának 2 ezrelékre emelése – a változatlanul 6 ezer forintos korlát mellett – 160 milliárd forint, a helyi iparűzési adóteher emelése pedig 35 milliárd forint bevételnövekedést okoz.
A közműadó 60 milliárd forint bevételt jelenthet, míg a béren kívüli juttatásokat terhelő eho emelése 10 milliárd forintot. Az energiaellátók jövedelemadója 11 százalékról 31 százalékra növekszik, ami 40 milliárd forinttal emeli a bevételeket.
A gazdaság fehérítése
A módosításban szerepelnek további lépések a gazdaság fehérítése érdekében, ezek elsősorban az áfát érintő intézkedések, és összességében 60 milliárd forint többletbevételt jelenthetnek az általános forgalmi adó soron. Az online szerencsejáték új szabályozása révén lehetőség nyílik az online szerencsejáték szolgáltatók bevonására a közteherviselésbe, ami a korábbi terveken felül további 10 milliárd forint bevételt biztosít.
A költségvetési főösszegek elfogadása óta hozott döntések átvezetéseként szerepel a módosítóban a települési önkormányzatok adósságkonszolidációja, illetve a helyi önkormányzati rendszer átalakításával összefüggő változtatások érvényesítése, valamint az elektronikus útdíjrendszer kiépítése és a gyógyszertámogatás egyes jogcímei (gyógyszertámogatás kiadásai és gyógyszer-támogatási céltartalék) 2013. évi előirányzatainak emelése. A gyógyszerkassza például 63 milliárddal 220,9 milliárd forintra nő.
Egyensúly
Az adórendszer átalakítása során az elmúlt két évben folyamatosan szem előtt tartották a költségvetési egyensúlyt, s olyan adókat emeltek, amelyek növelésével a legkevesebbet ártanak a gazdaságnak, így alakult ki a jelenlegi struktúra – mondta az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán. Balog Ádám hangsúlyozta: az adórendszer szerkezetében véglegesnek tekinthető, innentől kezdve már lényeges változás nem várható, de ha lehetőséget látnak az összadózás csökkentésére, továbbra is a munkát, jövedelmet terhelő adót szeretnék mérsékelni. Egy-két éven belül meglehet az eredménye az adóváltozásoknak, a vállalkozások érezni fogják, hogy könnyebbé vált a helyzetük – közölte Balog.
Adóváltozások
Az NGM a jövő évre javasolt adóváltozások kapcsán november 27-én közölte, azok célja az arányos, egykulcsos szja-rendszer megszilárdítása, a költségvetési helyzet stabilizálása a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő pályájának biztosítása mellett, az illetékkulcsrendszer átalakítása. Emellett a kormány fontosnak tartja az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentését, az adómorál erősítését, az adónorma hatékonyságának javítását, illetve a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslását.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke november 22-én beszélt arról: trendforduló lehetősége előtt áll a magyar gazdaság, a felzárkózási esélyek stabilizálódni látszanak.
