Az egyensúlyra figyeltek az adórendszer átalakításánál

Az adórendszer átalakítása során az elmúlt két évben folyamatosan szem előtt tartották a költségvetési egyensúlyt, s olyan adókat emeltek, amelyek növelésével a legkevesebbet ártanak a gazdaságnak.

Balog Ádám a KPMG nemzetközi tanácsadó cég adókonferenciáján hangsúlyozta: az adórendszer szerkezetében véglegesnek tekinthető, innentől kezdve már lényeges változás nem várható, de ha lehetőséget látnak az összadózás csökkentésére, továbbra is a munkát, jövedelmet terhelő adót szeretnék mérsékelni.

Az adócentralizációról szólva kifejtette: az elvonás mértéke az elmúlt hét-nyolc évben meglehetősen változékony képet mutatott. 2005–2006-ban alig haladta meg a 38 százalékot, 2007–2009 között az szja-módosítások miatt volt egy jelentős megugrás, majd 2010-ben az előző és a jelenlegi kormány ismét csökkentette azt.

Gazdagabb ország, több adó

A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi kormány 36-37 százalék körüli elvonási szintet próbált elérni, amit egészséges, a magyar gazdaság méretének, fejlettségének megfelelő szintnek gondoltak, a realitások azonban ezt nem tették lehetővé. A legfontosabb most a pénzügyi stabilitás megőrzése, és ezt a 39 százalék körüli GDP-arányos elvonás biztosítja – mondta.

Hozzátette: jellemzően minél gazdagabb egy ország, annál több adót von el, Svédországban, Dániában például 46-47 százalék a GDP-arányos elvonás, míg Bulgáriában 29 százalék. Persze vannak kivételek, mint például az Egyesült Államok, amely gazdag ország, mégis alacsony a GDP-arányos elvonás. Magyarország a régiós versenytársakkal egy csoportban van, de kissé magasabb az elvonás szintje, elsősorban a magas államadósság miatt – jelezte.

A munkát terhelő adók súlya évek óta csökken

A magyar adószerkezetben a munkát terhelő adók súlya évek óta csökken, a fogyasztási, forgalmi és vagyoni típusúaké pedig növekszik, az utóbbiaké 2013-ban meg is haladja az előbbiekét. A legnagyobb problémát a bérek nem megfelelő módon történő kifizetése, az árbevétel be nem vallása jelenti, ami miatt elsősorban a magas adóterheket okolják.

Balog Ádám szerint a kisvállalatok helyzetét jelentősen könnyíti majd a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva). Ezúttal is megerősítette, hogy a kiva esetében módosítások várhatók, mert a visszajelzések szerint az átlépést gátolják azok a szabályok, amelyek a TAO lezárásakor életben vannak.

Hatékonyabb adóbeszedés

Az adóbeszedés hatékonyságának növelésében a csalások és a bevételeltitkolás visszaszorítására fókuszálnak, ennek érdekében bővítik az ellenőrzési eszköztárat. Példaként egyebek mellett a pénztárgépek adóhatósággal való összekötését, a fordított áfa kiterjesztését, a készpénzes fizetés visszaszorítását említette. Szélesítik az adóalapot is (például a veszteségelhatárolás, a kafetéria, az adójóváírás szabályainak megváltoztatásával).

A válságadókat januártól kivezetik, a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében azonban megadóztatnak egyes piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatokat (energia-, telekom- és pénzügyi szektor). Emelkednek az egészségre, környezetre káros termékek után fizetett adók is (a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, a népegészségügyi adó).

Adóváltozások

Az NGM a jövő évre javasolt adóváltozások kapcsán november 27-én közölte, azok célja az arányos, egykulcsos szja-rendszer megszilárdítása, a költségvetési helyzet stabilizálása a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő pályájának biztosítása mellett, az illetékkulcsrendszer átalakítása. Emellett a kormány fontosnak tartja az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentését, az adómorál erősítését, az adónorma hatékonyságának javítását, illetve a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslását.

Az NGM akkor azt is kiemelte: fontos, hogy a 2013-as adóváltozásokat minél szélesebb körben megismerjék a Magyarországon adózni kívánó magánszemélyek és vállalkozások, ennek érdekében a kormány a november 19-én és 20-án megszavazott adóváltozások áttekintéséhez összeállítást készített, amely a Kormany.hu oldalon érhető el.