A képviselők 230 igen szavazattal, 65 nem ellenében döntöttek a közterheket és a jövő évi büdzsét érintő javaslatokról. A 2013-as adóváltoztatások fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs rendszerének átalakítása és az adómorál erősítése áll.
A Ház döntött arról, hogy mégsem csökken felére a bankadó 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevétele származhat az államnak. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ami újabb 130 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. A készpénzfelvétel általános mértéke 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A kormány vasárnap több új elemmel is kiegészítette a most elfogadott javaslatot, így az Országgyűlés egyebek mellett 31 százalékra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, továbbá adókötelessé tette a pornográf műsorok közvetítését.
A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány november 16-án további 90 milliárd forintos intézkedéscsomagról döntött, amelyben a bankadót végleges adónemként rögzítik és kivezetik a különadókat.
Adók
Így a fentiek mellett az Országgyűlés ebben az előterjesztésben határozott arról is, hogy a kafetéria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.
A jövő évi adótörvényekkel együtt fogadták el, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná.
A helyi adóról szóló törvény úgy módosult, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó.
A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.
A képviselők a szerencsejáték-törvényt is kiegészítették úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.
A társaságiadó-törvénybe bekerült a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény jár. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.
Két új adókedvezmény
A Ház – a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal – két új adókedvezményt is bevezetett: a társaságiadó-törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.
A jövő évtől a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A javaslat szerint a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók a jövőben kedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból, ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem csak 25 ezer forint tételes adót fizethet.
Az új adószabályok értelmében egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást, ami a kormány szerint jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer.
Rövidültek az önkormányzati listák
Általános szabállyá vált, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában szerepel. Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökkent. Emellett egyszerűsödtek a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályai is.
Az adózók védelmében rövidültek az önkormányzati adóslisták is: a helyi adó és gépjárműadó esetében 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyeknél pedig 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelték a közzétételt megalapozó értékhatárt.
Az elfogadott előterjesztés a kulturális adó hatályát kiterjesztette azokra a televíziós kábelszolgáltatókra, műholdas műsorelosztókra, illetve földi terjesztésű műsorelosztókra, amelyek – az általuk nyújtott műsorszolgáltatás keretén belül – pornográf tartalmú csatorna hozzáférését teszik lehetővé előfizetőik részére.
Kartellszabályok
Az Országgyűlés döntésével enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A fideszes Pócs János erre vonatkozó indítványát 280 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a parlament.
A kisajátítási eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé ás olcsóbbá tételét várja a kormány a kisajátításról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításától. A változtatásokat 221 igen, 29 nem szavazattal és 29 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.
Pénzügyi ombudsman
Elfogadta az Országgyűlés a pénzügyi ombudsmani poszt létrehozásáról szóló törvényt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a jogszabály hatálybalépését követő egy hónapon belül kell kineveznie – határozatlan időre – a pénzügyi jogok biztosát. A tárcavezető törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 253 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett.
Törvény tiltja az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezéseket
Nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, közintézmény vagy közterület sem viselheti majd olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be.
Az erről szóló törvény kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 264 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el hétfőn az Országgyűlés. A változtatások határideje a közterületi elnevezéseknél 2013. január 1-je, a többi esetben pedig 2014. január 1-je. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely 20. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. A kormánypárti képviselők javaslatára most elfogadott törvény alapján kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kell kérnie az illetékes hatóságnak.
Földtörvény, Bajnai, 2006, gyermekvédelem – az ülésnap krónikáját itt olvashatja.
