Az idén az első tizenegy hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke 5,1 százalék volt éves összevetésben, ugyanannyi, mint októberben, egy hónap alatt a mutató 0,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjas-fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 5,5 százalék volt, egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedett.
Szeptemberben még éves csúcsán, 6,6 százalékon állt az éves infláció, októberben 6 százalékra csökkent. Londoni elemzők hétfőn további jelentős éves csökkenést jósoltak novemberre: előrejelzéseik 5,7 és 5,3 százalék között mozogtak. Az 5,2 százalékos adat még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.
A KSH keddi gyorstájékoztatója kiemeli: az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházkodási cikkek árai csak kis mértékben emelkedtek.
A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot – nyilatkozta a jegybank monetáris tanácsának két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban hétfőn.
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc a Bloomberg üzleti hírportálnak.
Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az élelmiszerek 0,7 százalékkal drágultak. Árnövekedés következett be a sertészsiradék (3,2 százalék), a sajt (2,7 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,6 százalék), a párizsi, kolbász (2,4 százalék) és a tojás (1,4 százalék) esetében. Csökkenés volt megfigyelhető a kávé (3,0 százalék) és a csokoládé, kakaó (1,4 százalék) árában. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal.