Az idén az első tizenegy hónapban átlagosan 5,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke 5,1 százalék volt éves összevetésben, ugyanannyi, mint októberben, egy hónap alatt a mutató 0,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjas-fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 5,5 százalék volt, egy hónap alatt 0,1 százalékkal emelkedett.
Szeptemberben még éves csúcsán, 6,6 százalékon állt az éves infláció, októberben 6 százalékra csökkent. Londoni elemzők hétfőn további jelentős éves csökkenést jósoltak novemberre: előrejelzéseik 5,7 és 5,3 százalék között mozogtak. Az 5,2 százalékos adat még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.
A KSH keddi gyorstájékoztatója kiemeli: az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházkodási cikkek árai csak kis mértékben emelkedtek.
A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot – nyilatkozta a jegybank monetáris tanácsának két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban hétfőn.
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc a Bloomberg üzleti hírportálnak.
Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek, ezen belül az élelmiszerek 0,7 százalékkal drágultak. Árnövekedés következett be a sertészsiradék (3,2 százalék), a sajt (2,7 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,6 százalék), a párizsi, kolbász (2,4 százalék) és a tojás (1,4 százalék) esetében. Csökkenés volt megfigyelhető a kávé (3,0 százalék) és a csokoládé, kakaó (1,4 százalék) árában. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal.
Csökkent az üzemanyag ára
Szintén áremelkedés következett be a ruházkodási cikkek körében (0,5 százalék), meghatározóan a szezonváltás miatt. A háztartási energia ára lényegében nem változott (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az egyéb cikkek árai (1,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 4,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szolgáltatások esetében az átlaggal megegyező mértékű árcsökkenés következett be novemberben.
12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (34,0 százalék), a sertészsiradék (16,4 százalék), a sertéshús (13,5 százalék), az idényáras élelmiszerek (12,9 százalék), a liszt (12,6 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (11,3 százalék) és a csokoládé, kakaó (9,9 százalék) ára.
Drágább lett az alkohol, olcsóbb a tartós cikk
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A háztartási energia átlag alatti, 4,6 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,8 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében is átlagnál kisebb, 4,3 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,1, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 3,2 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 1,7 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek esetében kisebb mértékű drágulás volt megfigyelhető (1,5 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011. novemberhez képest.
Az EU 27 tagországában októberben, amikor Magyarországon 6,0 százalékos volt az infláció, a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,9 százalék) és Svédországban (1,2 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (6,0 százalék), valamint Romániában (5,0 százalék) mérték.
Nem sok érződik az árakban
A rossz termés okozta nyári élelmiszerársokkból egyelőre nem sok érződik a magyarországi fogyasztói árakban – állapították meg londoni pénzügyi elemzők. A felzárkózó piacokra szakosodott citybeli szakértők keddi kommentárjaikban egyetértettek abban is, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájára az új adatsor nem sok hatással lesz, mivel az MNB monetáris döntéseit most már nem elsősorban az infláció határozza meg.
Az MTI-nek nyilatkozó magyar elemzők szerint jövőre jelentősen mérsékelheti a fogyasztói árindexet a lakossági gáz és villamos energia árának januártól tervezett 10 százalékos csökkentése, ők 4,1, illetve 4,4 százalékos éves átlagos inflációval számolnak 2013-ban az idei 5,7 százalékra várt árindex után.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a novemberi csökkenést részben az élelmiszerárak emelkedésének vártnál kisebb gyorsulása és részben az üzemanyagárak vártnál nagyobb zuhanása okozta, ami decemberben is folytatódni látszik. Az elemző értékelése szerint a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését. Az élelmiszerárak azonban továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek, amit a mezőgazdasági termelői árak szeptemberi 20,7 százalékra ugrása is jelez. Suppan úgy véli, hogy folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat, decemberben 5,75 százalékra, majd a jövő év közepéig 5 százalékra csökken az alapkamat.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary Zrt. elemzője szintén úgy vélekedett, hogy az üzemanyagárak radikális csökkenése áll a novemberi infláció lassulása mögött, illetve megemlítette a szolgáltatások árának vártnál kisebb növekedését is. Emellett a bázishatásokat emelte ki, nevezetesen azt, hogy tavaly novemberben jelentős jövedéki adóemelések voltak, és mivel ezek most kikerültek az éves árindexből, ez is hozzájárult annak csökkenéséhez.
