Orbán az IMF-ről: Már mindent tudunk egymásról

Magyarország nem egyszerűen kezelni akarja a válságot, hanem fel akarja készíteni magát a válság utáni időkre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel való találkozót követően közösen tartott szerdai sajtótájékoztatón.

Orbán: Tisztességes bánásmódot kérünk

Barroso újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország és az EU között jó volt az együttműködés a kötelezettségszegési eljárások során. A bizottság elnöke arról is beszélt, a testületnek joga és kötelezettsége, hogy figyelje, helyesen járnak-e el a kormányok, betartják-e a közös szabályokat. „Ez nem politikai fellépés” – tette hozzá. Barroso az EB-t a futballbírókhoz hasonlította, megjegyezve, hogy nem Magyarországgal szemben kemények, s megjegyezte azt is, nem számít az sem, hogy az adott kabinet jobb- vagy baloldali.

Orbán ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország a szabadságharcosok hazája, „Mi, magyarok mindig is európai tudattal rendelkező nép voltunk és maradunk”. A miniszterelnök úgy fogalmazott, amit kérünk az EB-től, az a tisztességes bánásmód. A valutalappal való tárgyalásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy már mindent tudunk egymásról, bár nem minden tudás boldogít. Orbán nagy eredménynek nevezte, hogy hazánk piacképes, és „nem akarjuk elhagyni a piacokat”. Hozzátette, hogy a kabinet rugalmas biztonsági hálót szeretett volna kérni, hitel viszont nem kell Magyarországnak.

Barroso elismerte a magyar eredményeket

José Manuel Barroso a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagyon sok egyeztetésen vannak túl a magyar miniszterelnökkel, számos kérdést áttekintettetek a szerdai tárgyaláson is. Egyebek mellett szóba került a 2014–2020-as költségvetés, amelyen Európa számára jó megállapodást kell elérni a február eleji csúcson. „A költségvetés Európa stratégiájának döntő része, a többéves pénzügyi keretnek van egy erős szolidaritási oldala is” – fogalmazott. A bizottság elnöke szerint a büdzsének mindegyik tagország nettó haszonélvezője.

A találkozón szóba került a gazdasági unió is. „Ügyről ügyre megtaláljuk a közös megoldásokat, és lezárhatjuk a vitás fejezeteket” – hangsúlyozta Barroso. Az EB elnöke üdvözölte az eddig elért magyar költségvetési konszolidációt. A kiigazítás minőségéről úgy vélekedett, hogy a bizottság február végén teszi közzé a prognózisát. „Ha nem megfelelőek az államháztartás kérdései, akkor nem lehet továbblépni a gazdasági növekedést illetően, az egyensúlytalanságokat ki kell javítani.” Barroso megköszönte a nyílt eszmecserét, melyet Orbán Viktorral folytatott.

Versenyképességi válság van

A miniszterelnök szerdán a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában felhívta a figyelmet: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, s úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani – jelentette ki.

Orbán Brüsszelben megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével. A találkozó időszerűségét az adta, hogy bő egy hét múlva ülnek össze Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői. Napirendjükön a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-költségvetési keret megvitatása szerepelt.

Mi áll a nyomásgyakorlás mögött?

Előzetes információk szerint Orbán és Barroso tárgyalásán az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források nagysága mellett az egyik legfontosabb téma a magyar büdzsé helyzete volt, pontosabban az, hogy az EU-s döntéshozók hogyan ítélik meg az idei költségvetési deficitet. A brüsszeli testület véleménye már csak azért is fontos, mert ez adja meg az alaphangot az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) május végi, június eleji ülésének, ahol arról döntenek, megszüntessék-e a hazánk ellen az uniós csatlakozásunkkor, vagyis 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények egyfajta eszközként funkcionálnak a külföldi országok irányából a kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra, mivel a kabinet jó néhány nemzetközi céget különadóval sújtott. A köztévé reggeli műsorában az elemző elmondta: ez tisztán látszik, mivel a jelentésben minden egyes mondat arra van kihegyezve, hogy a 2013 és 2015 közötti években esetleg rosszul alakulhatnak a folyamatok, ugyanakkor sem a tavalyi költségvetést, sem az elvégzett átalakításokat nem ismerik el.

Jók az esélyek

Londoni pénzügyi elemzők szerint jók az esélyek arra, hogy az EU idén megszünteti a túlzottdeficit-eljárást. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén azt közölte, hogy komoly esély van arra, hogy hazánk még idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – idén várhatóan már egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.