„Egy évvel ezelőtt áttekintettük azokat a kérdéseket, amelyek nehézséget okoztak a bizottság és Magyarország kapcsolatrendszerében – mondta Orbán Viktor. – A jegybankot érintő ügyekben hamar megállapodásra jutottunk, míg voltak olyan ügyek, amelyekben elmentünk a bíróságra. A véleménykülönbségek rendezésének ez az európai útja. Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját, ilyen például a bírák nyugdíjazása. Így vagy úgy, gazdasági lépésekkel, vagy tárgyalásos úton, de egy év után minden konfliktust sikerült rendeznünk az Európai Bizottsággal”.
Hozzátette, Magyarország megújította kapcsolatát a bizottsággal, s ebben nagyon nagy szerep jutott annak, hogy időközben a magyar gazdaság is komoly eredményeket tudott felmutatni. A miniszterelnök elmondta, hazánk a 2004-es uniós csatlakozás óta túlzottdeficit-eljárás alatt van, az elmúlt három évben viszont mindent megtettünk, hogy kikerüljünk alóla. Ebben fontos lépés volt, hogy 2010 és 2011 után tavaly is három százalék alatt sikerült tartani a költségvetési hiányt. „Ez nem elsősorban politikai, inkább erkölcsi kérdés Magyarország számára, ugyanis vissza akarunk térni a megbecsült, kiszámítható pályájú országok közé” – mutatott rá Orbán.
A szoros együttműködésben vagyunk érdekeltek
A jövőbe nézve leszögezte: Magyarország támogatja a szoros európai koordinációt, melynek egyik sarokpontja lesz a bankunió, ezt hazánk pozitívan fogadja. Elmondta, miután véglessé vált a bankunió terve, a magyar kormány ki fogja jelölni a menetrendet, melynek alapján hazánk közeledni fog ehhez az unióhoz. „Magyarország a szoros együttműködésben érdekelt, ezért támogatjuk, hogy a magyar kabinet és az Európai Bizottság illetékes biztosa az ipart és a kereskedelmet illető kérdésekben egyeztessen.”
Magyarország nem egyszerűen kezelni akarja a válságot, hanem fel akarja készíteni magát a válság utáni időkre, jelentette ki Orbán. „A cél az, hogy jó pozíciót tudjunk majd elfoglalni a válság utáni időszakban. Mi nem megszorításokat alkalmaztunk, mi az ország teljes megújításán és átszervezésén dolgoztunk, hogy Magyarország európai sikertörténet lehessen” – zárta szavait a kormányfő, majd megköszönte José Manuel Barrosónak, hogy ebben segítette hazánkat.
Orbán: Tisztességes bánásmódot kérünk
Barroso újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Magyarország és az EU között jó volt az együttműködés a kötelezettségszegési eljárások során. A bizottság elnöke arról is beszélt, a testületnek joga és kötelezettsége, hogy figyelje, helyesen járnak-e el a kormányok, betartják-e a közös szabályokat. „Ez nem politikai fellépés” – tette hozzá. Barroso az EB-t a futballbírókhoz hasonlította, megjegyezve, hogy nem Magyarországgal szemben kemények, s megjegyezte azt is, nem számít az sem, hogy az adott kabinet jobb- vagy baloldali.
Orbán ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország a szabadságharcosok hazája, „Mi, magyarok mindig is európai tudattal rendelkező nép voltunk és maradunk”. A miniszterelnök úgy fogalmazott, amit kérünk az EB-től, az a tisztességes bánásmód. A valutalappal való tárgyalásokkal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy már mindent tudunk egymásról, bár nem minden tudás boldogít. Orbán nagy eredménynek nevezte, hogy hazánk piacképes, és „nem akarjuk elhagyni a piacokat”. Hozzátette, hogy a kabinet rugalmas biztonsági hálót szeretett volna kérni, hitel viszont nem kell Magyarországnak.
Barroso elismerte a magyar eredményeket
José Manuel Barroso a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagyon sok egyeztetésen vannak túl a magyar miniszterelnökkel, számos kérdést áttekintettetek a szerdai tárgyaláson is. Egyebek mellett szóba került a 2014–2020-as költségvetés, amelyen Európa számára jó megállapodást kell elérni a február eleji csúcson. „A költségvetés Európa stratégiájának döntő része, a többéves pénzügyi keretnek van egy erős szolidaritási oldala is” – fogalmazott. A bizottság elnöke szerint a büdzsének mindegyik tagország nettó haszonélvezője.
A találkozón szóba került a gazdasági unió is. „Ügyről ügyre megtaláljuk a közös megoldásokat, és lezárhatjuk a vitás fejezeteket” – hangsúlyozta Barroso. Az EB elnöke üdvözölte az eddig elért magyar költségvetési konszolidációt. A kiigazítás minőségéről úgy vélekedett, hogy a bizottság február végén teszi közzé a prognózisát. „Ha nem megfelelőek az államháztartás kérdései, akkor nem lehet továbblépni a gazdasági növekedést illetően, az egyensúlytalanságokat ki kell javítani.” Barroso megköszönte a nyílt eszmecserét, melyet Orbán Viktorral folytatott.
Versenyképességi válság van
A miniszterelnök szerdán a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában felhívta a figyelmet: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, s úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani – jelentette ki.
Orbán Brüsszelben megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU-országok csúcsvezetői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével. A találkozó időszerűségét az adta, hogy bő egy hét múlva ülnek össze Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői. Napirendjükön a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-költségvetési keret megvitatása szerepelt.
Mi áll a nyomásgyakorlás mögött?
Előzetes információk szerint Orbán és Barroso tárgyalásán az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források nagysága mellett az egyik legfontosabb téma a magyar büdzsé helyzete volt, pontosabban az, hogy az EU-s döntéshozók hogyan ítélik meg az idei költségvetési deficitet. A brüsszeli testület véleménye már csak azért is fontos, mert ez adja meg az alaphangot az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) május végi, június eleji ülésének, ahol arról döntenek, megszüntessék-e a hazánk ellen az uniós csatlakozásunkkor, vagyis 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények egyfajta eszközként funkcionálnak a külföldi országok irányából a kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra, mivel a kabinet jó néhány nemzetközi céget különadóval sújtott. A köztévé reggeli műsorában az elemző elmondta: ez tisztán látszik, mivel a jelentésben minden egyes mondat arra van kihegyezve, hogy a 2013 és 2015 közötti években esetleg rosszul alakulhatnak a folyamatok, ugyanakkor sem a tavalyi költségvetést, sem az elvégzett átalakításokat nem ismerik el.
Jók az esélyek
Londoni pénzügyi elemzők szerint jók az esélyek arra, hogy az EU idén megszünteti a túlzottdeficit-eljárást. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén azt közölte, hogy komoly esély van arra, hogy hazánk még idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – idén várhatóan már egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.
