Izraeli választások: patthelyzet a knesszetben

Patthelyzet alakult ki az új izraeli törvényhozásban, miután a knesszet jobb- és baloldali tömbjéhez tartozó pártok egyenlő számú mandátumra tettek szert az előre hozott választásokon.

A testület internetes oldalán a voksok 99,5 százaléka alapján közzétett, legfrissebb adatok szerint a jobboldali és vallásos pártok tömbje – amelynek élén Benjámin Netanjahu kormányfő Likud–Jiszráél Béténu választási koalíciója áll – ugyanúgy 60 mandátumot szerzett a 120 tagú knesszetben, mint a baloldali, centrum- és arab pártok tömbje. A kormányalakítás ennek fényében roppant nehéz lesz.

Az így előállt helyzetben kulcsszerephez juthat a következő kormánykoalíció megalakításában a meglepetésre második helyen végzett új párt, a centrista Jes Atíd (Van Jövő) – vélekednek az izraeli médiában megszólaltatott szakértők.

A központi választási bizottság csütörtök reggelre fejezi be a katonák és a külföldön szavazók összesen mintegy 230 ezer szavazatának összeszámlálását, de az izraeli 10-es tévécsatorna szerint már nem valószínű, hogy a kialakult kép lényegesen módosulna.

Akik szóba jöhetnek

A legnagyobb erő a Netanjahu vezette Likud–Jiszráél Béténu választási pártszövetség lett 31 képviselői hellyel a 120 tagú parlamentben, de a jobb- és a baloldal kiegyenlítődött erőviszonyai miatt az eddigi miniszterelnök csakis egy centrum- vagy baloldali párt bevonásával alakíthat ki kormányképes koalíciót. Második helyen a baloldali blokkhoz sorolt Jes Atíd végzett 19 mandátummal. A párt „szektoriális pártként” hirdette magát, s azt ígérte, hogy a nem vallásos középosztály érdekeit fogja képviselni. Ennek érdekében kampányukban pragmatikus lépéseket követeltek a palesztinokkal és ciszjordániai építkezésekkel kapcsolatban. Ez megkérdőjelezi részvételüket egy telepeseket támogató koalícióban.

A harmadik legnagyobb párt 15 parlamenti hellyel a szociáldemokrata Munkapárt lett. Seli Jehimovics pártelnök a Munkapárt éjszakai tel-avivi nagygyűlésén az exit pollok ismeretében ismét azt hangoztatta: pártja nem vesz részt Netanjahu vezette koalícióban. Az ultraortodox keleti vallásosokat tömörítő Sasz párt és a telepeseket támogató vallásos-nacionalista Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) 11-11 mandátumot kapott a választóktól. Az ultraortodox askenáziak vallásos pártja 7 helyet szerzett, Cipi Livni volt külügyminiszter Tnua (Mozgalom) nevű új, centrista pártja 6-ot, akárcsak a balliberális Merec párt (6). Együtt 12 helye lesz három arab pártnak, és – a még nem végleges eredmények alapján – átlépte a kétszázalékos bejutási küszöböt az előző, 2009-es parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerző Kadima párt, amely ezzel 2-3 mandátumhoz juthat.

Peresz kezében a döntés

A törvények szerint az államfő, Simon Peresz azt a politikust kéri fel kormányalakításra, akinek pártját a legesélyesebbnek látja egy szilárd koalíció megteremtésére. Az izraeli 10-es csatornán az elnöki hivatal képviselője azt mondta, hogy Peresz a jövő héten kezdi meg egyeztetéseit a pártelnökökkel. Az izraeli televízió szakértői szerint Benjámin Netanjahu felkérése a legvalószínűbb, de elméletileg az is elképzelhető, hogy Simon Peresz a megbeszélések után Jair Lapidot, a Jes Atíd párt vezetőjét tekinti esélyesebbnek egy kormányképes koalíció megteremtésére.

Netanjahu alapelvei

Az exit poll eredmények ismeretében kedd éjjel megtartott beszédében Benjámin Netanjahu biztosította híveit, hogy ő alakítja meg a következő, tervei szerint széles alapokon álló kormánykoalíciót „az országra váró hatalmas kihívásoknak megfelelően”. Azt mondta, hogy új kormányának öt alapelve lesz, s ezek közül első helyen emelte ki a honvédelem, főként az iráni nukleáris fenyegetés ügyét, ezt a gazdasági erősödés és a felelősségteljes békepolitika követte. Emellett az egyenlőbb közteherviselést, valamint a drágaság és a megélhetési nehézségek csökkentését nevezte meg új kormánya legfontosabb feladatai között.

Sokan mentek el szavazni

A választásokon a szavazásra jogosultak 66,6 százaléka jelent meg, ami 1,4 százalékkal meghaladta a legutóbbi, 2009-es részvételi arányt. A tévécsatornák riportjai szerint igen sikeres volt a hetek óta voksolásra buzdító kampány. Sokan csak a szavazófülkében döntötték el, hogy melyik pártra szavaznak. A magas részvételi arány a szakértők szerint nem kedvezett a kis pártoknak. A valaha mért legmagasabb szavazati arány 86,9 százalékos volt, az első parlamenti választáson, 1949-ben. Izrael történetében eddig 18 parlamentet választottak, tizenkét miniszterelnök vezette az országot.

Csak országos pártlistákra lehetett szavazni, Izraelben nincsenek egyéni képviselők. Több mint 5,6 millió szavazópolgárt vártak a több mint tízezer szavazófülkéhez, ahol mintegy húszezren vigyáztak a biztonságra az izraeli közszolgálati rádió jelentése szerint.