Ki a náci kollaboráns? Pattanásig feszült a helyzet

A Benes-dekrétumoktól a náci kollaboráció vádjáig minden előkerült a cseh elnökválasztás második fordulója előtt, amely roppant szoros eredményt hozhat.

Meglepetéssel zárult a cseh elnökválasztás két héttel ezelőtti első fordulója, mivel a közvélemény-kutatások és az elemzői vélemények egyértelműen Milos Zeman és Jan Fischer korábbi miniszterelnököket várták a két továbbjutó helyre. Ezzel szemben Karel Schwarzenberg jelenlegi külügyminiszter óriási hajrával kevesebb mint egy százalékkal maradt le Zeman mögött, így roppant nyílttá vált a küzdelem. A szociáldemokrata Zemant nagyrészt a vidéki választók és a szociáldemokrata és kommunista párt hívei támogatják, míg a magyar nagymamával is büszkélkedő Schwarzenberget Prága és a nagyvárosok lakossága.

Václav Klaus a második kör előtt egyértelműen Zeman mellett tette le a voksát, mivel egyebek közt kijelentette, „egyszerűen azt szeretném, ha olyan ember lenne a köztársasági elnök, aki ehhez az országhoz tartozik, aki része ennek az országnak, aki itt élte le életét, a nehéz és jobb, a legjobb és a nehezebb időszakokban”. Az arisztokrata származású Schwarzenberg családja 1948 óta Ausztriában élt, a politikus csak az 1989. novemberi bársonyos forradalom után tért vissza hazájába.

Fókuszban a Benes-dekrétumok

A két forduló közötti kampányt a Benes-dekrétumok ügye hevítette föl, mivel Schwarzenberg egy televíziós vitában azt mondta: „Húsz éve az emberi alapjogok chartáját beemeltük az alkotmányunkba, s ezzel a Benes-dekrétumok érvényességét megszüntettük. Egyébként pedig mindig azt tartottam, hogy a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítése lakóhelyükről bűntett volt, mert a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. A nemzetközi joggyakorlat mai értékrendje szerint súlyosan megsértették az alapvető emberi jogaikat, s ezért napjainkban Benes elnököt és az akkori kormányt alighanem Hágában vonnák felelősségre.”

Ezt követően Klaus is megszólalt, aki szerint, „a cseh közvélemény nem lehet közömbös a háború utáni rendezés megkérdőjelezése iránt. Tartok attól, hogy külügyminiszterünk kijelentései súlyt adhatnak az ilyen próbálkozásoknak. Véleményével semmibe vette hazánk történelmét, s emiatt cseh emberként veszélyeztetve érzem magam.”

Bohumil Dolezal politikai elemző szerint a dekrétumok ügye egyáltalán nem érdekli a cseh közvélemény széles részét, s nem érti, hogy a külügyminiszter miért beszélt a témáról. Úgy látja, csupán a szocdem szavazók, valamint a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) kemény magját mozgósíthatják Schwarzenberg ellen.

A náci kollaborálás vádja

Zeman kampánystábja egyébként a nácikkal való kollaborálással is megvádolta a Schwarzenbergeket. Egy olyan „dokumentumot” is nyilvánosságra hozott, amely szerint Schwarzenberg anyja családjának kastélyában ma is nácizmust dicsőítő képek vannak. Amikor kiderült, hogy a megnevezett kastélyban nincsenek ilyen képek, sőt a kastély már három évszázada nem a család birtoka, Zeman és stábja bocsánatkérésre kényszerültek.

Később Zeman nyíltan és személyesen is elnézést kért munkatársai hibájáért. A kampány kapcsán a cseh sajtóban szinte teljes egészében éles bírálatok célpontja Klaus is azért, hogy családjával együtt nyíltan Zeman oldalára állt és támadja Schwarzenberget.

Pici előnyben Zeman

A PPM Factum prágai közvélemény-kutató intézet január 19-én nyilvánosságra hozott országos felmérése szerint Zemanra kíván szavazni a megkérdezettek 54 százaléka, ellenfelét az emberek 46 százaléka támogatja. „Zeman a második forduló esélyese, de még semmiképpen sem a nyertese” – kommentálta a felmérés eredményét Jan Herzmann, az ügynökség vezetője.

Többségi vélemény, hogy az eredményt nagymértékben befolyásolni fogja a részvétel, illetve az, hogy milyen lesz az idősebb, illetve fiatalabb választók aránya. Ha több fiatal menne el szavazni, az Schwarzenbergnek kedvezne, ha az idősebbek szavaznának többen, az Zemannak jelentene előnyt.