Vallási szent helyeket támadnak és fosztogatnak a lázadók

A szíriai, zömében szunnita mohamedán lázadók az utóbbi időben vallási kisebbségek több szent helyét támadták meg és pusztították el.

Az észak-szíriai Idlib tartományban a damaszkuszi kormányzat ellen harcolók egy még decemberben elfoglalt faluban felgyújtottak egy síita szentélyt. Az ország nyugati részén lévő Latakia tartományban betörtek két falu keresztény templomába, lövöldöztek, s több tárgyat elloptak.

„A vallási helyek lerombolása felekezeti félelmet szül. Szíria elveszíti gazdag kulturális és vallási sokszínűségét, ha a fegyveres csoportok nem tartják tiszteletben a vallási helyeket” – figyelmeztetett Sarah Leah Whitson, a Human Rights Watch közel-keleti igazgatója.

Sorra építik a menekülttáborokat

Több mint 650 ezer szíriai hagyta el hazáját a Bassár el-Aszad elnök elleni népfelkelés közel két évvel ezelőtti kirobbanása óta – közölte szerdán a svájci Davosban Valerie Amos, az ENSZ humanitárius akcióinak vezetője. Amos szerint Szíriában „már katasztrofális” a helyzet és csak rosszabbodni fog. Az ENSZ tisztségviselője hozzátette, hogy mindeközben a menekültek áradatát fogadó szomszédos országok illetékesei azt kérdezik, hányan fognak még érkezni.

Ahmet Davutoglu török külügyminiszter ugyanezen a sajtótájékoztatón elmondta, hogy hazájában már 160 ezer szíriai állampolgárt helyeztek el összesen 16 táborban, s ezenkívül további 67 ezer menekültet szállásoltak el több török településen. A török diplomácia vezetője ugyanakkor hozzátette: Törökország soha nem zárja le határait a szíriai menekültek előtt. Davutoglu közölte azt is, hogy további 10 ezer menekült várakozik a török határon, és már építik elhelyezésükre a 17. tábort is. „Egy hónapig tart felhúzni egy ilyen tábort, és alig 2-3 nap alatt meg is telik” – tette hozzá.

A csend öli meg a szíriai népet

A török miniszter mélységes sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség hallgat a közel-keleti országban uralkodó humanitárius helyzetről. „Ez a csend öli meg a szíriai népet” – jelentette ki, bírálva többek között azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) eddig még nem fogadott el semmilyen határozatot a szíriai válsággal kapcsolatban.

Oroszország segíti Libanont

Oroszország pénzügyi támogatást és humanitárius segítséget nyújt Libanonnak a szíriai menekültek ellátására – jelentette be szerdán Vlagyimir Putyin, miután Moszkva környéki rezidenciáján fogadta Michel Szulejman libanoni államfőt. A közel-keleti országban több mint 200 ezer szíriai menekültet tartanak nyilván és mint a libanoni államfő közölte, a költségvetésre súlyos terhet ró az ellátásuk. Az idei állami büdzsé 250–300 millió dolláros hiánnyal indult emiatt.

Az orosz államfő kikötötte, hogy a támogatást szigorúan a menekültek ellátására fordíthatja a bejrúti vezetés. Azt is elmondta, készen állnak gyógyszerekkel, sátrakkal segíteni abban, hogy a libanoni hatóságok emberhez méltó körülményeket biztosítsanak a hozzájuk menekült szíriaiaknak. Vlagyimir Putyin támogatta Michel Szulejman javaslatát, hogy nemzetközi konferenciát hívjanak össze a szíriai menekültek ügyében, és ennek helyszínéül Moszkvát ajánlotta.

Putyin azt is hangoztatta, hogy Libanon és Oroszország érdekei közösek a Közel-Keleten, különösen Szíriát illetően. „Oroszország, mint nagyhatalom és ön személyesen is szerepet játszhatna a szíriai rendezésben, hogy elkerülhetőek legyenek a szomszédos országokra nézve káros következmények” – tette hozzá az orosz elnök.

A világ az újrafelosztás előtt áll

A világ történelmi léptékkel mérve példa nélküli átmeneti időszakot él át, amelyben a hatalom újrafelosztásáért folyik a küzdelem – jelentette ki az orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában éves nemzetközi sajtóértekezletén. Szergej Lavrov kifejezése szerint a geopolitikai arculat megváltoztatásáért, az új hatalmi egyensúlyért folyó küzdelem miatt az elmúlt évet rendkívüli bizonytalanság és egyensúlyhiány jellemezte. Oroszország azonban, mint mondta, felelősségteljes külpolitikájával a stabilitás és a biztonság erősítésére törekedett.

Az orosz külügyminiszter bevezetőjében a szíriai helyzetet emelte ki, mint amely Moszkvában a legkomolyabb aggodalmat váltja ki, minthogy a közel-keleti régióban szavai szerint ellenőrizetlenül folyik a fegyverkezés. Kijelentette, hogy Moszkva tovább folytatja erőfeszítéseit a tárgyalásos rendezés érdekében. Kifogásolta, hogy a szíriai konfliktusban érintett felek párbeszédét egyedül Moszkva szorgalmazta, a Bassár el-Aszad hatalmának megdöntésére irányuló lépések pedig szerinte semmi jóra nem vezetnek.

A hadgyakorlatnak nincs köze Szíriához

Szergej Lavrov mindazonáltal tagadta, hogy az orosz hadiflotta nemrég kezdett nagyszabású Földközi-tengeri hadgyakorlata egyfajta felkészülés lenne arra az esetre, ha Szíriában a katonai forgatókönyv valósulna meg, azaz külső erők avatkoznak be a közel-keleti országban zajló fegyveres konfliktusba. Az orosz külügyminiszter nem nevesítette a beavatkozásra kész államokat, és stabilizáló tényezőnek nevezte az orosz haditengerészet jelenlétét a Földközi-tenger keleti térségében.

Lavrov hozzátette: Moszkva nem tartja a szíriai helyzetet oly mértékben kritikusnak, hogy megkezdje a körülbelül 30  ezer fős orosz közösség kimenekítését, és nem zárja be az aleppói után a többi szíriai külképviseletét.