Az egyik legeurópaibb alkotmány a miénk

A francia sajtó „nem mindig pontos, tévedésekkel” teli tudósításai helyett a magyar alaptörvény eredeti szövegének olvasását ajánlotta Szájer József.

Szájer József a Fidesz európai parlamenti képviselője, az új alaptörvény szövegtervezetének egyik gondozója Az alkotmány nyomában című interjúkötet francia változatának megjelenése alkalmából a Sciences-Po politikatudományi egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta: „lehet, hogy (az új alaptörvény) hangulatában és megfogalmazásban tükröz egyfajta jobbközép, kereszténydemokrata világlátást”, de John Rawls alapvetően „demokratikus és liberális” igazságosságelméletének szellemében „senkit nem diszkriminál”.

Ennek jele a képviselő szerint az, hogy ahol az emberek közti viszonyok szabályozásáról vagy a közösen megélt történelemről van szó, ott nem a vitatott kérdések, hanem a minden magyar számára fontos pontok kerültek a szövegbe, mint például az alapvető szabadság, a történelem tiszteletének elve vagy pedig az, hogy mindenkinek vannak emberi jogai és mindenkinek tehetsége és képessége szerint kell boldogulnia. Ennek megértéséhez „ne a Le Monde vagy a Libération kommentárjait, hanem az alkotmánynak a tényleges szövegét olvassák el, ...az értékítélethez fontos, hogy tiszta forrásból tájékozódjanak” – hangsúlyozta Szájer az egyetem magyar hallgatói által életre hívott Duel Amical (Baráti párbaj) elnevezésű egyesület rendezvényén, amelyen mintegy 120 francia és magyar érdeklődő vett részt.

Az új alkotmány szükségességének kapcsán a képviselő felhívta arra a figyelmet, hogy „a kommunizmus nyomása alól felszabadult országok közül” Magyarország volt az egyetlen, ahol nem fogadtak el új alkotmányt a rendszerváltást követően. Emlékeztetett arra, hogy „nem vonja kétségbe senki, hogy Magyarország demokratikus ország volt az elmúlt húsz esztendőben”, hiszen a szabadság és a demokrácia kivívásában a Fidesz képviselői is részt vettek, de „a magyar politikai elit (az alkotmányozó) feladatát nem tudta ellátni”. Szerinte az előző, többszörösen módosított, „zavaros, konfliktusokkal teli szövegű”, „következetlen alkotmány” nem szolgálhatta a demokráciát, hiszen szimbolikus jelentősége is van annak, hogy mit üzen egy alkotmány az embereknek.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a beszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás 13 éve érvényben lévő szabályait még az MSZP–SZDSZ kétharmados többsége alakította ki, s miután azóta valamennyi kormány, pártállástól függetlenül, célul tűzte ki egy új alkotmány elfogadását, a jelenlegi kormánypártok nem hajolhattak el a felelősség elöl, amikor megkapták rá a lehetőséget. Meggyőződése szerint az elfogadott alkotmány alapján tartalmi oka nem volt annak, hogy a vitában az ellenzék ne vegyen részt, az inkább abból fakadt, hogy az alapvető nemzeti kérdésekben sem jött létre kompromisszum a polarizált magyar politikai életben.

A képviselő úgy látja, hogy egy alkotmány legitimációját az elfogadás körülményei mellett a gyakorlati működés adja meg. Miután Gulyás szerint a közeljövőben nem valószínű, hogy ismét kétharmados többsége lesz egy politikai pártnak, „ez valamennyi politikai párt számára a játékszabályok elfogadását írja elő”, s ezért az alkotmánnyal kapcsolatos jelenlegi viták néhány év múlva „a múlt ködébe vesznek majd el, s csak néhány politikus és nyugati újságíró fog pironkodni, akik valótlanságot írtak le erről az alkotmányról”.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy Magyarország uniós tagként egy értékközösség részének tekinti magát, amelybe az új alkotmány beleillik. Kitért arra is, hogy a magyar kormány „a nemzetek Európájában” hisz, amelyben a sokszínűség értéket jelent, és természetesnek tekinti a kisebbségek jogait, s az európai politikában is ezt képviseli. „De ez senki ellen nem irányul, az alaptörvény azt is egyértelműen tartalmazza, hogy Magyarország valamennyi európai nemzettel békében él, elkötelezett az európai együttműködés mellett, elfogadja az Európai Unió kötelező joghatályát közvetlenül a magyar jogban, tehát a gyakorlati megoldások terén ez az egyik legeurópaibb alkotmány” – mondta a fideszes képviselő.

Gulyás kifejtette: a magyar alkotmány a franciához hasonlóan kimondja azt is, hogy az állam és az egyház különváltan működik. Az szerinte más kérdés, hogy bizonyos szociális és társadalmi feladatok ellátásában az egyház közreműködését az állam támogatja, de ezzel a történelmi tényeket tartalmazó preambulumot – amely utal arra, hogy ezer évvel ezelőtt az államalapításkor a kereszténység felvétele a szuverenitás, a túlélés és a megmaradás záloga volt – nem szabad összekeverni. Az alkotmány semmilyen formában nem teszi normatívvá azt, hogy az egyházaknak a közhatalom gyakorlásában bármilyen szerepe lenne, sőt a rendelkezések ennek a lehetőségét egyértelműen kizárják – mondta Gulyás.

A rendezvényen a két politikus az egyetem két magyar hallgatójának kérdéseire válaszolt. A Sur les traces de la constitution (Az alkotmány nyomában) című kötet Ablonczy Bálint, a Heti Válasz újságírója Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készült interjúit, valamint az alkotmány francia fordítását tartalmazza. A 227 oldalas kötetet az Elektromédia Kft. adta ki.