A Skócia és Katalónia függetlenségének lehetőségéről rendezett fórumon Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója emlékeztetett: tavaly januárban jelentette be a skót kormányfő, Alex Salmond (Skót Nemzeti Párt – SNP), hogy 2014 őszén népszavazást akarnak tartani arról, kiváljon-e Skócia Nagy-Britanniából. Ez sokkolta a brit politikai életet, hiszen a fordulat sikeresnek tartott állami struktúrát tesz próbára.
A szakértő megjegyezte, hogy az északi-tengeri olajkészlet megtalálása is problémát okozott a skót–angol viszonyban, annak hasznát ugyanis elsősorban nem Skócia élvezi.
Egedy Gergely szerint a népszavazás erősen megosztja a közvéleményt: David Cameron brit kormányfő ellenzi, mondván, a skótoknak is jobb egy nagyobb egység részének lenniük. Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője is az egységes brit állam mellett áll ki, az SNP szerint azonban Skócia gazdasági felemelkedésének feltétele a függetlenség. Mindezt az olajkészletekre alapoznák, amely azonban szakértők szerint nem korlátlan forrás, nem tudni, meddig elég. Kitért arra is, hogy az SNP szerint Skóciának az EU-ban kell maradnia, de José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy Skócia nem kapna automatikusan tagságot elszakadása után. A történész megjegyezte, hogy a skótok fizetőeszközként megtartanák a fontot, és az angol királynő maradna az államfő.
Farkas Vajk, a Századvég Alapítvány vezető kutatója Katalóniáról tartott előadásában elmondta, 2006-ban minden korábbinál szélesebb jogkört adtak Katalóniának, 2010-ben az alkotmánybíróság ezek jelentős részét azonban visszavonta, ami sokak szerint azt mutatja, hogy az autonómiák hatásköre tovább nem bővíthető. Az alkotmánybíróság döntése lendületet adott a függetlenségi mozgalomnak, amelyet tovább erősített, hogy a gazdasági válság súlyosan érintette az országot – minden második fiatal munkanélküli –, és a sorozatos korrupciós botrányok miatt megrendült a bizalom az intézményekben – mondta a kutató. Arról is beszélt, hogy tavaly előre hozott választásokat tartottak Katalóniában, és a kampány fő témája a függetlenség volt. A korábban is kormányzó Konvergencia és Egység (CiU) megnyerte a választásokat, de veszített képviselői helyeket, a CiU-t kívülről támogató Köztársasági Baloldal (ERC) viszont megduplázta mandátumainak számát. Az ERC végig a függetlenség mellett kampányolt, a CiU azonban csak most állt mellé – mutatott rá. Megjegyezte, a CiU és az ERC megállapodása szerint az idei évet a népszavazás és az önálló államiság feltételeinek megteremtésére szánják, és a katalán parlament a napokban nyilatkozatot fogadott el, amelyben szuverén jogalanyként deklarálták Katalóniát.
Farkas Vajk kiemelte, hogy ha elszakadása után Katalónia nem lehetne az EU tagja, a közvélemény-kutatások szerint sokkal kevesebben támogatnák a függetlenedést. Márpedig José Manuel Barroso kijelentette, hogy Katalónia „harmadik országnak” számítana, és nem lehet automatikusan tagállam. Az is kérdés, hogy mely államok ismernék el – fűzte hozzá. A szakértő úgy vélte, a közeljövőben nincs reális lehetőség Katalónia függetlenedésére.
