Brüsszelben erednek a magyar alkotmány nyomába

Bemutatták kedden Brüsszelben, az Európai Parlamentben Ablonczy Bálint Az alkotmány nyomában című könyvét.

A könyv szerzője elmondta: a könyv megszületésének három oka van, két személyes és egy „közügyi”. Ablonczy Bálint úgy fogalmazott, hogy a könyv leírható „egy kíváncsiság történeteként”, újságíróként ugyanis végigkísérte az alkotmányozás folyamatát, és úgy érezte, hogy egyre kíváncsibb lett, amit már nem lehetett a hírlapi keretek között kielégíteni.

„Újságíróként feszített, hogy kevés a hely” – fogalmazott Ablonczy, aki szerint Magyarországon és a politikai jobboldalon is „fájdalmasan hiányzik a vita”, amit a könyv elkészítésének második okaként említett. Harmadik okként pedig azt hozta fel, hogy az alaptörvény az ország legfontosabb szövege, a választók pedig megérdemlik, hogy megtudhassák, milyen politikusi gondolat, szándék, stratégia áll születésének hátterében, milyen nemzetközi párhuzamok alapján, hogyan készült.

Ablonczy arra is kitért, hogy egyetlen feltétele volt, amikor felkérést kapott, hogy készítse el a könyvet, az pedig az volt, hogy a beszélgetésen „ne legyen tabu”, minden kérdést feltehessen, és a politikusoknak ne legyen lehetőségük utólag kihagyni, „elmismásolni” kérdéseket. A szerző arra is rámutatott, hogy a kötet célja nem a „gránitszilárdság” volt, a beszélgetés 2011-ben történt, a könyv pillanatfelvétel az akkori helyzetről.

Gulyás Gergely országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyan a gránit is szilárd, de alakítható. A politikus szerint a könyv legfőbb funkciója az, hogy észérvekkel próbáljon hatni azokra, akikre lehet. Elmondta, hogy úgy tapasztalták, hogy az alaptörvénnyel kapcsolatban a jóindulat és a rokonszenv csekély, és a rosszindulat hatalmas megnyilvánulása között „van egy nagy senki földje”, ahol érvekkel és érdemi vitával lehet eredményt elérni, mert a higgadt érvelésre sokan befogadással válaszolnak. A képviselő felidézte, hogy 6-7 éves lehetett, amikor a Fidesz létrejött, de az alapítók akkor igyekeztek a szocializmus adta keretek között úgy viselkedni, mintha a Magyar Népköztársaság jogállam lett volna. Ezzel állította párhuzamba Gulyás azt, hogy a könyv célja szerinte az, hogy „megpróbáljunk úgy beszélni, mintha egy normális országban élnénk”, ahol az érveknek és a vitának van értelme.

A fideszes országgyűlési képviselő arra is rámutatott, hogy tartalmi értelemben a jelenlegi alaptörvény sok mindenben megegyezik a 2011. december 31-éig hatályos alkotmánnyal, az 1949. évi XX. törvénnyel. A politikus a Velencei Bizottság által megfogalmazott észrevételekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó testülete is egyértelművé tette, hogy Magyarország alaptörvénye „egy demokratikus jogállam alkotmánya”, a szervezet az alaptörvény részleteivel kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket.

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint nagy érdeklődés követte az alaptörvény létrejöttét, de az erről folyó vita szerinte meglehetősen egysíkú volt; nem az alaptörvény tartalmáról, hanem kizárólag annak elfogadásának módjáról szólt. A politikus felidézte, hogy sok olyan vád is megfogalmazódott a készülő alaptörvénnyel kapcsolatban, amelyeknek semmilyen valóságalapja nem volt, mint például az, hogy Magyarországon bevezetik az abortusz teljes tilalmát, a királyságot, vagy megszüntetik a sajtószabadságot.

Szájer József és Gulyás Gergely arra is kitért, hogy az alaptörvény több olyan rendelkezését is érte bírálat, amely megegyezett a korábbi alkotmány szövegével, vagy az európai alapjogi chartából került a szövegbe. Szájer szerint az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, mert félreértette az alaptörvény belső logikáját. „Ez a világ legzöldebb alkotmánya” – jelentette ki a fideszes képviselő utalva arra, hogy az alaptörvény rendelkezik a vizek védelméről, tiltja a veszélyes hulladékok behozatalát.

Emellett Szájer szerint az alaptörvény új formába önti a nemzedékeken átívelő szolidaritás fogalmát. A magyarok legfontosabb kollektív élménye az eladósodás – fogalmazott a fideszes EP-képviselő, aki szerint a folyamat a hetvenes években kezdődött, azóta pedig az emberek azt látták, hogy bármilyen kormány jött is, az ország vezetői lényegesen többet költöttek, mint amit az ország megengedhet magának, és ezzel felélték a jövőt. Szájer József azt állította, hogy ez alól csak az első Orbán-kormány volt kivétel, amely 1998 és 2002 között csökkentette az államadósságot. „Ez az alapélménye a magyar társadalomnak” – vélekedett Szájer, aki ezzel indokolta, hogy miért került bele az alaptörvénybe az eladósodás tilalma, amely szerinte nem csak a következő kormányok, hanem a jelenlegi kormány számára is gátat szab.