„Nem lehet fegyvert szegezni az iráni népre és közben elvárni tőle, hogy tárgyaljon” – hangoztatta Mahmúd Ahmadinezsád a teheráni Azadi (Szabadság) téren egybegyűlt tömeg előtt szónokolva. Az ünneplők a teheráni dacpolitikát támogató és Amerika-ellenességet tükröző feliratokkal ellátott zászlókat lobogtattak.
Az iráni állami tévében is sugárzott beszédében az iráni elnök békülékenyebb hangot ütött meg, mint Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője, aki három nappal ezelőtt kereken elutasította a vitatott atomprogramról szóló kétoldalú, közvetlen tárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatot. Ehhez tartozik azonban, hogy nem Ahmadinezsád, hanem Hamenei az, aki áldását adhatja a tárgyalások megkezdésére.
Irán nem enged a nyomásgyakorlásnak
„A tárgyalásokat ugyanakkor nem lehet eszközként használni ahhoz, hogy valakire erőszakoljuk saját véleményünket. (...) Ha nem fogtok fegyvert szegezni az iráni népre, jómagam fogok veletek tárgyalni” – hangoztatta Ahmadinezsád, nyilvánvalóan a Nyugathoz intézve szavait. Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat az igazságosságra és tiszteletre kell építeni és nem a nyomásgyakorlásra.
„Hangsúlyozzuk azt is, hogy a párbeszéd jobb a konfrontációnál” – mondta Ahmadinezsád, aki szerint a tárgyalásokon tisztázni kell a félreértéseket, és közelíteni kell az álláspontokat.
A vitatott nukleáris program
A Nyugat azt gyanítja, hogy Irán atomfegyvert fejleszt, miközben azt állítja, nukleáris programja kifejezetten békés célokat szolgál. Sok megfigyelő véleménye szerint az iráni–amerikai enyhülés nélkül nem lehetséges a megállapodás az iráni atomprogramról. A két ország között azonban 1979, az iráni Nyugat-barát monarchia megdöntése óta fagyos a viszony, és azóta nagyon ritkák a diplomáciai találkozók.
Gazdasági háború
Ahmadinezsád 2012 decemberében úgy fogalmazott: gazdasági háborúban állnak az ellenséggel. „A célzott büntetőintézkedések, amelyeknek ellenségeink szerint meg kellett volna bénítaniuk bennünket, azt idézték elő, hogy kevesebb kőolajat tudunk eladni. Nem engedik meg azt sem, hogy olajbevételeinkből vásároljunk. Ezt megsínyli a kereskedelem. De eddig képesek voltunk kivédeni ezeket a csapásokat, nem úgy alakult a helyzet, ahogy jósolták. Azt gondolták, hogy össze fog omlani az ország, de ez nem következett be” – mondta az elnök.