Öt éve független Koszovó

Ma öt éve, hogy Koszovó egyoldalúan függetlennek nyilvánította magát. Az ENSZ-tagságra azonban továbbra sincs kilátása Európa legfiatalabb államának.

A Koszovói Köztársaság megcáfolhatatlan és visszafordíthatatlan valóság – szögezte le Atifete Jahjaga elnök vasárnap abból az alkalomból, hogy az egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét 5 évvel ezelőtt kiáltották ki. Televíziós üzenetében Jahjaga leszögezte, hogy az ország számára új jövőt építenek, amely az EU és a NATO felé vezet.

Az évforduló alkalmából John Kerry amerikai külügyminiszter is üzenetet intézett Pristinához, arra biztatva a koszovói vezetést, hogy munkálkodjon a szilárd demokratikus intézmények kiépítésén, a jogállam népszerűsítésén és Koszovónak a teljes európai integrációhoz vezető útján.

Az évforduló megünneplésére olyan időszakban került sor, amikor Koszovó és a tartomány függetlenségét el nem ismerő, egykori anyaországa, Szerbia közötti viszonyban enyhülés állt be. Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök 2012 októbere óta négy ízben találkozott Brüsszelben Catherine Ashtonnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az ösztönzésére, és egyebek mellett megállapodtak a határátkelők közös üzemeltetésében és a két fővárosban működő európai uniós missziók mellett működő összekötő tisztek cseréjében.

Az ünnepségeket, amelynek keretében a koszovói biztonsági erők is felvonultak a többezres tömeg előtt, a pristinai belvárosban tartották, a körzetet Koszovó és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok zászlóival lobogóztak fel.

2008. február 17-én öt éve, hogy Koszovó egyoldalúan függetlennek nyilvánította magát, és ezzel a túlnyomórészt albánok lakta volt szerbiai tartomány lett az öreg kontinens legfiatalabb állama. Jelenleg a világ 98 országa ismeri el Koszovót önálló államként.

Ugyanakkor ENSZ-tagságra továbbra sincs kilátása Koszovónak, mert ezt Oroszország, Szerbia régi szövetségese, a Biztonsági Tanács állandó tagjaként megakadályozza. Emellett továbbra is fejfájást okoz a koszovói kormánynak Észak-Koszovó, az ottani szerbek ugyanis továbbra sem ismerik el Pristina fennhatóságát, és párhuzamos intézményrendszert működtetnek. Szerbia széles körű autonómiát követel az itt élő 40 ezer szerb számára, de a Koszovó déli részében szétszórtan fekvő beékelődésekben élő 80 ezer szerb számára is. Az országnak egyelőre saját telefon-előhívószáma sincs. Változatlanul igen súlyos gond a korrupció és a szervezett bűnözés.

A Le Monde kiküldött tudósítója szerint fennáll a gyanú, hogy az EU szemet huny Koszovóban a korrupció és a nagystílű bűnözés fölött, mert számára legfontosabb a béke, a Szerbia és Koszovó között 2011-ben megindult párbeszéd.

Koszovó – noha ásványi anyagokban, többek között horganyban, krómban és nikkelben gazdag – továbbra is Európa szegényháza. A havi átlagjövedelem 300 euró, a munkanélküliség csaknem 50 százalékos.

A Koszovót irányító elit – élén Hashim Thaci kormányfővel – az egykori gerillaszervezet, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőiből került ki, akik számára elvontak az olyan dolgok, mint a jogi kultúra vagy a lakosság életszínvonala – jegyezte meg a párizsi Le Monde.