A tárcavezető a kínai parlament éves ülésszakán tartott hagyományos külügyminiszteri sajtókonferencián üdvözölte, hogy az Egyesült Államok konstruktív szerepet játszik az ázsiai és csendes-óceáni térségben, de elvárja, hogy Washington tartsa tiszteletben Kína alapvető érdekeit. Jang kiemelte: országa különösen számít a tajvani kérdés és más kényes témák „megfelelő” kezelésére.
„Vizsgáljuk a kibertér csatatérré változtatásának problémáját, avagy az internet más országok belügyeibe avatkozás céljára való használatát” – mondta egy kérdésre válaszolva, hozzátéve hogy ezen a területen „szabályokra és együttműködésre van szükség, nem háborúra. [ ] Kína reméli, hogy a felelőtlen kritikák ez ügyben véget érnek.” Ezzel az amerikai vállalatok elleni kínai hekkervádakra utalt, amelyek szerinte megalapozatlanok, és inkább a szenzációkeltést szolgálják.
A kínai–japán területi vita és az ebből fakadó feszültség is nagy hangsúlyt kapott a sajtókonferencián. Jang határozott véleménye, hogy a mai helyzetért Tokió a felelős, mert – mint mondta – Japán egyoldalú lépéssel törvénytelenül elfoglalta a kelet-kínai-tengeri Tiaojü-szigeteket. Megerősítette Peking álláspontját, miszerint a szigetek Kína területének szerves részét képezik, s Japánnak a történelmet tisztelve, a realitásokkal szembenézve „valódi lépésekkel ki kell javítania hibáit”, hogy a feszültség ne nőjön.
A Kína más szomszédjaival fennálló területi vitákkal kapcsolatban Jang egyrészt aláhúzta, hogy országa határozottan megvédi szuverenitását és jogait, másrészt jószomszédi kapcsolatokra törekszik. Utalt arra, hogy a Kína és a szomszédos országok közti kereskedelmi forgalom tavaly már meghaladta mind az Európával, mind az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem forgalmát, és tovább nő majd.
A Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének kérdésével kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte: a szankciók alapvetően nem hoznak megoldást, nem jelentik a probléma végét. Az észak-koreai kísérleti atomrobbantás kiváltotta feszült helyzetre utalva megállapította: „ez nem az, amit látni szeretnénk”. Mint mondta, átfogóan és kiegyensúlyozottan, tárgyalásokkal és valamennyi érintett fél aggodalmait szem előtt tartva lehet csak rendezni a kérdést.
Azzal, hogy az új kínai elnök első útja Oroszországba vezet, új lendületet szeretnének adni a kétoldalú kapcsolatoknak, az „átfogó és stratégiai partnerségnek” – mondta.
Európával kapcsolatban Jang Csie-cse kérdésre válaszolva megjegyezte: a napenergia-eszközökkel szembeni uniós, dömpingellenes intézkedéseket, a vámok kivetését Kína protekcionista lépésnek tartja, és a politikus további párbeszédet sürgetett a kérdésben.
