Amikor megtudtam, hogy Rómában egy valóságos consullal találkozom, felsejlettek történelmi tanulmányaim, hiszen az e tisztséget viselő ember szinte maga volt a világ ura. Krisztus előtt 510-ben, amikor a hangzatos nevű Tarquinius Superbust elűzték Rómából, az újólag megalakult arisztokratikus köztársaság élére hirtelen a király szinte minden addigi funkciójával rendelkező két, egy évre megválasztott consul került.
A magyar római konzuli hivatal persze nem nyúlik vissza ilyen távlatokra, és már teljesen mást is rejt, a Nyugattól teljes elszigeteltségben lévő Magyarország diplomáciai igénye miatt tető alá hozott 1961-es, majd 1963-as bécsi egyezmény végre úgy-ahogy elrendezte a népköztársaság ezen diplomáciai viszonyait. Utóbbi bécsi kézrázás és papír a konzulátusok viszonyait és feladatait részletesen leírta, így keletkezett végül magyar konzulátus Rómában, amelyet tavaly szeptember óta Komlóssy Gyöngyi vezet; egy parányi csapat élén (egy 4 és egy 6 órás munkatársa van) próbálja megoldani a kinti magyarok ügyes-bajos dolgait – nem is keveset, s persze bármikor rendelkezésre kell állni.
– Az első bécsi egyezmény szabályozza azt, hogy külföldön egy diplomata miként tartja a kapcsolatot a magyar kormánnyal a Külügyminisztériumon keresztül. A diplomáciai kar vezetője a nagykövet, aki a kormányt képviseli kint, ellentétben a konzullal, aki a magyar állampolgárok miatt szolgál az adott országban, az ő érdekeiket próbálják érvényre juttatni. Kapcsolatban áll például a bevándorlási hivatallal és a KIM-mel is – csap a lovak közé Komlóssy Gyöngyi.
Magyarországnak mintegy száz konzulátusa van a világ különböző országaiban, összesen 400 munkatárssal. Egy ilyen hivatalhoz így természetesen egy konzul tartozik – hogy hol mennyi konzulátus van, az nagyjából az adott helyen megtalálható magyarok számától függ –, az alkalmazottaknak pedig napi szinten érteniük kell azoknak a hivataloknak a működését, amelyekkel a kint lévő magyaroknak dolguk van, a kifogástalan nyelvtudás már teljesen természetes. Adott esetben előfordulhat, hogy magyarul megtanuló külföldi lesz a konzulátus munkatársa, vagy olyan magyar, aki réges-régen kint él.
Ma a konzulátus fő „elemózsiája” az egyszerűsített honosítási eljárás, ami 2011. január 1-je óta lehetőséget ad a határon túl élő magyaroknak, hogy kérjék a magyar állampolgárságot, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. – Ez nem csak a Magyarországgal közvetlenül határos országok magyarjainak a lehetősége; mindenfelé a világban élnek magyarok, akiknek megvan ez a joguk. Rómában és Olaszország más részein jellemzően Erdélyből érkezett magyarok élnek és dolgoznak, akik legutóbb az uniós nyitáskor érkeztek nagyobb létszámban – vázolja a helyzetet a diplomata, hozzátéve, hogy ők papíron románként jönnek ide, ami tovább bonyolítja a helyzetet, és „természetesen” sok feketéző, be nem jegyzett romániairól is tudni, számukat a konzul asszony több százezerre teszi. – De ha az ember a környéken jár, látja mindenfelé a román boltokat, táncházakat, bárokat, látható a jelenlétük, igazából jellemzően építkezéseken dolgoznak.
Példák után érdeklődve, hogy mégis milyen mókás, színes történetekbe botlik az ember konzulként Rómában, így reagál: – Mókásak nem igazán. Borzalmas dolgok azért vannak... Amikor elkezdtem dolgozni szeptemberben, úgy kezdődött az ősz, hogy jött egy kórházi jelentés: meghalt egy 20 éves magyar lány. Egy óra múlva megjelentek itt a szülők a konzulátuson, hogy segítsünk, mert ugye a különböző igazolásokat ilyenkor a konzulátusnak kell kiállítania ahhoz, hogy el lehessen hamvasztani vagy haza lehessen vinni a halottat.
Amikor Komlóssy Gyöngyi a konzulságra készült, számos információt begyűjtött és több hasonló területen dolgozó szakemberrel beszélt, két dologra figyelmeztették: – Az ember sohasem tudhatja, mi fog vele történni a következő percben, a másik pedig, amikor halálesettel szembesül az ember, az nehéz. Amikor a fenti történet megesett, éjjel azt álmodtam, hogy úgy beázott a konzulátus, hogy soha többet nem tudok ide bejönni.
Vannak azért bulváros sztorik is. – Novemberben Máltán egy férfi meggyilkolta az élettársát – Benkő Dániel egyik show-műsorbeli feleségjelöltjét –, és ott maradt két gyerek. A konzul itt van, Máltán a meggyilkolt asszony, egy börtönbe zárt illető és két gyerek. Hát itt segítsen az ember... Szerencsére, mindenkinek csak dicsérni tudom, van az Emminek egy gyámügyi hatósága, segítőkészek, gyorsak, nekik van jogi lehetőségük arra, hogy hazavitessenek kiskorúakat.
A hasonló események ellenére Komlóssy Gyöngyi azért nem bánja a konzulságot, sokat készült rá. – Konzul igazából bárki lehet. Azt tudni kell, hogy a munkánk jó része jogi, a szakirányú végzettségen kívül pedig várnak még különböző tanfolyamok az emberre. A világstatisztika szerint egyébként a konzulok közt azok aránya, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek, csak 8 százalék – mondja a diplomata, aki a szolgálat megkezdése előtt 20 éven át szervezte a magyar kultúra külföldi népszerűsítését, és kommunikációs főosztályvezető-helyettesként állt csatasorba akkor, amikor hazánk töltötte be az EU soros elnöki tisztjét, de Rómában is volt már 6 évet, a Római Magyar Akadémia tudományos titkáraként, ezt a feladatkört most Fejérdy András látja el.
Jó tudni, hogy például repülőgéptörlés esetén is tud segíteni a hivatal, de csak korlátozott mértékben, az viszont egyenesen kötelező, hogy ha valakinek külföldön születik magyar gyereke, az a konzulnál jelezze, különben nem tud elmozdulni az országból magyar anyakönyv és útlevél nélkül.
Konzul úgy lesz valaki, hogy indul a Külügyminisztérium pályázatán, aminek a nyertesével még lerakatják a közigazgatási szakvizsgát, ami vetekszik rémálmaink bármely egyetemi vizsgájával. Persze meg lehet úszni a szakvizsgát, ez esetben 3 hónap konzulátusi gyakorlatot kérnek plusz vizsgákat kisebb konzuli tárgyakból. Nyelvvizsgák nélkül azonban tényleg ne álmodozzon senki ilyen állásról. Akinek letelik a hivatali ideje, megy vissza a Külügyminisztériumba, és ha szerencséje van, újabb feladatot kap. Komlóssy ugyanakkor még nem vágja a centit.
– A modern eszközöket valahogy eddig nem fedezte fel a konzuli szolgálat. Sokan itteni magyarok érdeklődnek, hogy milyen „magyaros” programok vannak, mihez lehet kapcsolódni, honnan lehet tájékozódni, akár arról is, hogy milyen magyarok élnek itt. Van itt egy végtelenül szimpatikus magyar lelkipásztor, Németh Lászlónak hívják, ő Milánótól Palermóig mindenhol misézik, de ez is csak egy fajta találkozási lehetőség a magyarok számára.
