Az egyház utóbbi több mint másfél évszázados történetében, IX. Pius 1846-os megválasztása óta egyetlenegy konklávé sem tartott öt napnál tovább – írta az olasz sajtó. Az azóta történt tizenegy pápaválasztásból a legrövidebb 1878-ban volt, amikor XIII. Leó pápát két nap alatt három szavazással választották meg, valamint hasonló gyorsasággal 1939-ben XII. Piust is.
A legtöbb, összesen tizennégy szavazás 1922-ben XI. Pius megválasztásához kellett. A pápaválasztó bíborosok öt napot töltöttek a Sixtus-kápolnában. Az utóbbi százötven év alatt öt esetben két napig tartott a konklávé, három esetben három napon át, két alkalommal négy napig és egyszer öt napig.
Karol Wojtylát 1978-ban három nap alatt nyolc szavazással, Joseph Ratzingert 2005-ben két nap alatt négy szavazással választották meg.
Változott a pápaválasztók száma is: IX. Pius idején ötven bíborost zártak kulcsra a Sixtus-kápolnába, VI. Pált 1963-ban nyolcvan pápaválasztó választotta meg, II. János Pált száztizenegy, XVI. Benedeket száztizenöt.
A pápai trónusra leginkább esélyesnek tartott öt bíboros között mutatta be Erdő Péter esztergom-budapesti érseket vasárnap a Die Presse. Az osztrák napilap Marc Oullet kanadai, Angelo Scola olasz, Luis Tagle Fülöp-szigeteki és Odilo Scherer brazil bíboros mellett mutatta be Erdő Pétert.
Az Egy Péter Péter székére című portréban a lap budapesti tudósítója, Peter Bognar Erdő Péter kiemelkedő szellemi képességei mellett szívélyességét, emberségét emeli ki. „Mindenütt ismert embersége, amit egy egészséges adag önirónia és humor fűszerez. Nem csoda hát, hogy a magyar katolikus közösségen belül a lehető legnagyobb tisztelet övezi” – írta a lap.
Dorogon, ahol közvetlenül pappá szentelése után teljesített papi szolgálatot, hűséges „rajongói” közössége is van – írta a lap. A dorogi hívek különösen az érsek közvetlenségét és gyökereihez való ragaszkodását értékelik nagyra. Bíborossá avatása után mondott első miséje alkalmával biztosította őket arról: „Az maradtam számotokra, aki voltam: Péter” – idézte fel a lap.