„Magyarország az utóbbi két évtizedben nem kapott hasonló horderejű megbízást vagy felkérést az ENSZ-ben” – mondta a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetője.
Kőrösi Csaba rámutatott, hogy az ENSZ főtitkára és a Közgyűlés elnöke a világszervezet jelenlegi talán legnagyobb lélegzetvételű vállalkozásának nevezte a 2015. utáni másfél évtizedre szóló jövőkép – hivatalos szóhasználat szerint a fejlődési agenda – rendszerbe foglalását. A 2015. és 2030. közötti fejlődési pálya kulcselemeit, a fenntartható fejlődési célokat a most indult, mintegy másfél évig tartó kormányközi tárgyalássorozat dogozza majd ki, amelynek egyik társelnökéül Magyarországot választották meg március 14-én.
„Megválasztásunk a magyar külpolitika sikere, és nagyfokú bizalom megnyilvánulása mind a fejlett, mind a fejlődő világ részéről. A feladatot több hónapos előkészítés, és a hazai legmagasabb szintű döntés alapján vállaltuk el” – nyilatkozott a magyar ENSZ-nagykövet.
A fenntartható fejlődési célok nyitott munkacsoportja elnevezéssel intézményesített kormányközi tárgyalássorozat társelnökéül a fejlett világból Magyarországot, a fejlődő országok közül pedig Kenyát választották meg. Kőrösi Csaba elmondta, hogy a bonyolultabb tárgyalásokra általában társelnököket szoktak felkérni a fejlettek és a fejlődők részéről, most azonban a munkacsoport-vezetőt nem felkérték, hanem megválasztották.
A nagykövet szerint a magyar diplomácia felkérésének és Magyarország megválasztásának előzménye az volt, hogy az ország jelentős szerepet vállat a vízhez való hozzáférést és a fenntartható vízgazdálkodást elősegítő nemzetközi programokban, amelyeknek fontos epizódja az ősszel Budapesten megrendezendő víz-világkonferencia. Kőrösi Csaba szerint a feladat összetettsége hasonlítható valamelyest az EU-elnökséghez, de annál hosszabb időtartamú, s a tárgyalások résztvevőinek érdekei szerteágazóbbak.
A nagykövet emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 2000-ben tűzte ki úgynevezett millenniumi fejlesztési céljait. Ezek keretében a tagállamok megfogadták, hogy 2015-ig véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek, megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást, előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, és segítik a nők felemelkedését, csökkentik a gyermekhalandóságot, javítják az anyák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését, küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen, biztosítják a környezeti fenntarthatóságot, és a fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki.
Az ENSZ úgy döntött, hogy a fejlődő országokra vonatkozó millenniumi célok programjának lejártával a világ egészének fenntartható fejlődését célzó programot indít útjára. A világ kormány- és államfői a 2012 júniusában Rióban tartott világkonferencián határozták el, hogy az emberiségnek át kell állnia egy környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben fenntartható fejlődési pályára, és megállapodtak abban, hogy átírják stratégiai jövőképüket a 2015 és 2030 közötti időszakra.
„Most, a millenniumi fejlesztési céloktól eltérően nem az lesz a fő kérdés, hogy mit kell tenni a legfejletlenebb országokkal, hanem az, hogy hogyan lehet az egész világon felszámolni a mélyszegénységet és az éhezést, hogyan lehet a minőségi oktatást és egészségvédelmet széles körben hozzáférhetővé tenni, biztosítani a jogegyenlőséget, felszámolni a nemek közötti diszkriminációt és megoldani az olyan alapvető erőforrásokhoz való hozzáférést és a velük való jobb gazdálkodást, mint a víz, energia, termőföld, élelem” – monda Kőrösi Csaba.
A magyar ENSZ-nagykövet szerint a kormányközi tárgyalásokba a kormányok bevonják a tudomány, a gazdasági és a civil társadalom képviselőit is.
