Március 7-én az uniós belügyminiszterek ismét napirendre vették Románia és Bulgária schengeni-csatlakozási ügyét, azonban Németország és néhány más nyugat-európai EU-tagország főképp a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román, illetve bolgár fellépés elégtelenségére, mint vállalhatatlan kockázati tényezőre hivatkozva ismételten elhalasztották a felvételüket. A román sajtó szerint decemberben tárgyalnak ismét az Európai Unió belügyminiszterei Románia schengeni csatlakozásáról, de egy esetleges döntés legjobb esetben is csak 2014-ben születhet meg.
A román kormány jelentős presztízsveszteséggel könyvelheti el az utóbbi hetek külpolitikai eseményeinek következményeit, melyek elsősorban a schengeni övezethez való csatlakozással állnak összefüggésben – olvasható a Mensura Transylvanica politikaelemző központ tanulmányában. Megállapították, hogy a csatlakozási folyamat és a román kormány szélmalomharca már több mint két évre tekint vissza, pontosan 2011. január 28-ára, amikor a Schengen Értékelő Csoport elfogadta azt a szakértői jelentést, amelyben megállapítja, hogy Románia teljesíti a technikai követelményeket, ezzel pedig elhárulhatnak Bukarest elől a csatlakozás akadályai. Időközben nem történt semmilyen előrelépés a kérdésben, így a két balkáni ország továbbra sem tagja az övezetnek.
Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek idei döntése után nyilvánvalóvá vált, hogy ez év decemberéig nem születik döntés a két tagállam schengeni övezethez való csatlakozásáról és a nyilatkozatokból kiderült: több tagállam köztük Németország, Hollandia és Finnország is a következő Együttműködési és Értékelési Mechanizmus jelentés eredményeitől teszi függővé a román és bolgár csatlakozás támogatását.
Az elemző intézet szerint a csatlakozás elhalasztásának többnyire a személyek szabad mozgására vonatkozó technikai, továbbá egy sokkal inkább az áruk szabad mozgására vonatkozó gazdasági következménye van. Hét évvel a csatlakozás után továbbra sem valósulhat meg a román állampolgárok teljes mértékű, szabad mozgáshoz való joga, ugyanis a román-magyar közös határátkelő-helyeken továbbra is igazoltatás után tudunk áthaladni, mi több ellenőrzésekre is lehet számítani – teszik hozzá.
Úgy látják, az áruk szabad mozgására vonatkozó ellenőrzéseknek pedig komoly gazdasági és pénzügyi hatásai vannak. Először is Románia legjelentősebb kereskedelmi partnerei az EU tagállamai (Németország, Olaszország, Franciaország, Magyarország) ugyanis 2012-ben a román export 89,8 százaléka a tagállamokba irányult. Így a határ átlépése jelentős időveszteséget okoz, ami megnehezíti a beszállítók és a felvásárlók közötti gördülékeny kereskedelmet.
A Mensura Transylvanica szerint az érem másik oldala, hogy az EU-ban a teherautó-vezetőkre egységes szabályozás (vezetési, illetve pihenési időszakok) van érvényben. A több órás várakozások következtében, ennek meghaladása a pénzbeli büntetéseket is maga után vonhat. Egyelőre tehát még hozzávetőlegesen is nehéz lenne meghatározni azt a veszteséget, amely a csatlakozás halasztása okozott. Mindenképp, a gazdasági veszteségekkel a szociálliberális kormánynak is számolnia kell – olvasható az elemzésben.
Titus Corlatean külügyminiszter az uniós belügyminiszterek márciusi tanácskozása előtt azt mondta: Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha a tagországok ismét elhalasztják az ország felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe. Ezzel szemben Traian Basescu államfő szerint Romániának nem szabad kétségeket ébresztenie nyugati elkötelezettségét illetően, és az európai integráció kiteljesítését a pártpolitikán felül álló nemzeti érdekként kell kezelni. Egyúttal arra kérte a román politikusokat, ne tegyenek Európa-ellenes nyilatkozatokat, mert – mint mondta – Románia nyugati orientációjának nincs alternatívája.
A Mensura Transylvanica felidézte, hogy Corlatean véleményét osztotta a miniszterelnök is, aki szerint a külügyminiszter a kormány álláspontját tolmácsolta. A kijelentések ellentmondásossága nemcsak kevés diplomáciai érzékről tesz tanúságot, egyúttal a román külügyet is minősíti, de szöges ellentétben áll a 2013–2016-os kormányprogrammal, melyben célul tűzték ki az ország csatlakozását a térséghez, figyelembe véve a lengyel EU-elnökség által javasolt, kétlépcsős kompromisszumos megoldást – hívja föl a figyelmet a politikai elemző intézet.
