Schengeni csatlakozás: Németországnak nem kell Románia és Bulgária

Németország elutasítja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, és vétót emel, ha a két ország ragaszkodik a szavazáshoz a jövő heti tanácskozáson.

A német hetilap vasárnapi számában megjelent interjúban a konzervatív politikus hangsúlyozta: egyelőre semmilyen formában nem jöhet szóba Románia és Bulgária csatlakozása a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Lekerült a napirendről a részleges csatlakozás, vagyis a repülőtereken és tengeri kikötőkön keresztüli szabad beutazás ügye is – mondta a német belügyminiszter.

Kifejtette: az Európai Unió hosszú ideje vizsgálja a két tagország felkészültségét, és legutóbbi jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy történt ugyan előrelépés, de nem teljesültek a csatlakozás feltételei. Továbbra is határozottabban kell fellépni a korrupció ellen – emelte ki.

A jelenlegi viszonyok között a schengeni tagság megadása esetén minden további ellenőrzés nélkül akár Németországba is beutazhat az a külföldi, aki megvesztegetéssel román vagy bolgár vízumot szerez – hangsúlyozta a német belügyminiszter, hozzátéve, hogy a német polgárok a csatlakozási feltételek biztosítása nélkül nem fogadják el az övezet bővítését.

Szombati bukaresti beszámolók szerint a román kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Romániát nem érdekli többé a schengeni csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek a jövő csütörtöki értekezleten ismét elhalasztják az ország felvételét. Titus Corlatean külügyminiszter szerint egy ilyen döntés megkérdőjelezné a bővítési folyamat hitelességét „Megint elő fogják venni a migráció ügyét, a roma kérdést, hogy választási kártyaként kijátsszák. Ha mi korrektek vagyunk, minden feltételt teljesítünk és mégis halasztás lesz, akkor azt kell mondanom, hogy elvesztette hitelét ez a folyamat” – mondta a román külügyminiszter.

Németországban az utóbbi hetekben feltűnést keltett egy előrejelzés, amely szerint a munkavállalási korlátozások 2014 eleji megszűnése után nagy számban jelenhetnek meg német nagyvárosokban a szegénység elől menekülő romániai és bulgáriai romák. Ezzel kapcsolatban Hans-Peter Friedrich belügyminiszter a Der Spiegelnek azt mondta: a munkaerő szabad áramlásának elve azt jelenti, hogy a közösségen belül minden uniós állampolgár ott tanul és dolgozik, ahol akar. „Szívesen látjuk valamennyi uniós polgárt, aki megfelel ezeknek a feltételeknek, mindazokkal szemben viszont szigorúan fel kell lépni, akik visszaélnek a joggal és csak a szociális juttatásokat akarják zsebre tenni” – mondta a belügyminiszter.

Hozzátette: az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós forrásokat Romániában és Bulgáriában „valóban az emberek javára  használják fel”. Az uniós szint mellett a német kormány szintjén is van tennivaló. A berlini vezetés szigorítani kívánja a szociális juttatásokkal kapcsolatos csalások büntetését, ami például azt jelentheti, hogy a csalás miatt kiutasított személyekre újra-beutazási tilalmat rendelnek el – mondta a német belügyminiszter. Hozzátette: nem fordulhat elő, hogy „egyszer csak egész Európából útra kelnek az emberek azzal a jelszóval, hogy Németországban a legmagasabbak a szociális juttatások”.

Románia és Bulgária eredetileg 2011 tavaszára tervezett, több ízben halasztott csatlakozását legutóbb Hollandia vétója akadályozta meg.

A jobbközép ellenzéket hibáztatta Victor Ponta román szociáldemokrata miniszterelnök vasárnap amiatt, hogy a tagországok várhatóan ismét elhalasztják országa felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

„Nincs miért Németországot hibáztatnom. Azoknak teszek szemrehányást, akik Brüsszelben és Berlinben szidják Romániát és örülnek, ha elsüllyedünk, miután maguk lékelték meg a hajót” – mondta Ponta Traian Basescu államfőre és a Demokrata Liberális Pártra (PDL) utalva.

A Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) álláspontja szerint Románia teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit. Traian Basescu államfő viszont úgy vélekedett, hogy az USL megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást, megingatta a jogállamiságot és eltávolította Romániát a schengeni csatlakozástól. Az államfő nyilvánosan kifejtett aggályait Ponta több ízben úgy kommentálta: Basescu és az őt támogató PDL szándékosan próbálja lejáratni Romániát, nehogy az USL-kormány sikere legyen az esetleges schengeni csatlakozás.