Lázad a brit sajtó

„Köszönjük, de nem kérünk a politika segítségéből” – jelentette ki a Daily Telegraph szerkesztője a hétfőn elfogadott szabályozási rendszerrel kapcsolatban.

Kovács N. László
2013. 03. 22. 2:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

David Cameron végül megmenekült a megszégyenítő parlamenti vereségtől, igaz csak hajszál híján. Vasárnap délelőtt még úgy tűnt, másnap a toryk koalíciós partnerei, a liberális demokraták az ellenzéki Munkáspárttal együttműködve leszavazzák a miniszterelnök sajtószabályozási terveit, a pártok azonban végül megbeszélést hívtak össze Ed Miliband ellenzéki vezér irodájába – Cameron telefonon csatlakozott a miniszterelnöki rezidenciából –, s kóla, pizza és csoki mellett hajnal háromra kikalapálták az ellentéteket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök engedett: az új médiaszabályzó szervet létrehozó királyi pátenst végül mégis törvényi szabályozás fogja alátámasztani, és a sajtó nem élvez majd vétójogot a testület tagjainak kiválasztásánál. A pártvezérek – néhány óra alvás után – hétfőn bejelenthették, „történelmi döntés született a média szabályozásáról”, mely megfelel mind a sajtó, mind az áldozatok igényeinek.

Az azóta eltelt néhány nap alatt azonban kiderült, talán korai volt örülni. A szigetországi sajtó fele ugyanis már a bojkottot fontolgatja a szabályozási rendszer ellen. „Ez a megegyezés számos kényes kérdést vet fel, először is azt, hogy miért nem volt jelen a sajtó egyetlen képviselője sem a vasárnap esti tárgyalásokon” – szól a közlemény, melyet a Daily Mail, a The Daily Telegraph, a The Sun, a The Times és az Express kiadói, a brit médiapiac legnagyobb nevei tettek közzé. „Vizsgáljuk a lehetőségeinket” – figyelmeztetnek végül.

A kormányzati szabályozó szerv keretei közé nem kötelező belépni, a tagság csupán a büntetések kiszabásánál számít enyhítő körülménynek. A hírek arról szólnak, a renitens lapok most saját, önszabályozó rendszer kidolgozását kezdeményezik.

Nem kímélték az egyezséget maguk a lapszerkesztők sem. „A sajtó szabályozása némileg fontosabb dolog, mint hogy egy hajnal kettőkor sebtében összedobott megegyezés döntsön róla” – fogalmazott Fraser Nelson, a The Spectator hetilap főszerkesztője, mely nem csatlakozik az új rendszerhez. „Olvassuk el az eredményt, köszönjük meg a politikusok érdeklődését, de határozottan utasítsuk vissza a részvételt” – vázolta fel a tervet Benedict Brogan, a Daily Telegraph főszerkesztője-helyettese. Utóbbi lap számít egyébként a médiatörvény leghangosabb ellenzőjének. A Telegraph hétfői vezércikke már veszélyben látta a „300 éve töretlenül működő sajtószabadságot”, egy másik írásban pedig arra mutatnak rá, mennyire visszás, hogy hamarosan a költség-visszatérítési botrányban érintett politikusok ítélhetik meg, etikusan működik-e a sajtó.

Ha a fent említett lapok nem engednek a kormánynak, akkor egyedül a Financial Times, a The Guardian és a The Independent – jobbára baloldali orgánumok – lehetnek az egyedüli „komolyabb” résztvevők. Utóbbi két lap szerkesztői óvatosan üdvözölték a hétfői megállapodást. „Nagyrészt igazságos, minden oldaltól kompromisszumokat követel – értékelt Alan Rusbridger, a The Guardian vezető szerkesztője. – Erős, független szabályozó szerv született, ez a köz érdeke”. Hasonlóan fogalmazott Chris Blackhurst, a The Independent főszerkesztője is, aki szerint az új szabályozás „nem tökéletes, de nem is borzalmas”.

A legriadtabb hangok már a demokrácia romba dőlését látják az új médiaszabályozásban. „Innentől kezdve a politikusok irányítják a műsort, folt esett demokráciánk tisztaságán” – fogalmaz Kirsty Hughes, az Index on Censorship nevű civil szervezet vezetője. Hughes még a magyar hasonlatot sem rest bevetni a hatás kedvéért: „A brit kormány most épp olyan politikai manővereket folytat, mint a magyar”. Egy munkáspárti képviselő szerint azonban a sajtó az, mely a törvényen felülinek tartja magát. „A szerkesztők úgy viselkednek, mintha királyok lennének. Amit kérnek, az a történelem során gyakorlatilag királyi előjognak számított – utalt Lord Puttnam felsőházi politikus a vétójog kérdésére. – Ebben az országban I. Károly óta senki nem próbált igazán beleszólni a sajtó működésébe.”

Miközben a sajtó felháborodottan tiltakozik a szabályozás ellen, tovább folyik az egész vitát kiváltó botránysorozat felgöngyölítése. A héten egy újabb magas rangú újságírót gyanúsítottak meg illegális tevékenységgel: Geoff Webster, a The Sun főszerkesztő-helyettese a vádak szerint 8000 fontot fizetett bizalmas információkért különféle westminsteri forrásoknak 2010 júliusa és 2011 augusztusa között. A szerkesztő meghallgatása jövő héten kezdődik.

(The Telegraph, The Guardian, The Independent, The Spectator)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.