David Cameron végül megmenekült a megszégyenítő parlamenti vereségtől, igaz csak hajszál híján. Vasárnap délelőtt még úgy tűnt, másnap a toryk koalíciós partnerei, a liberális demokraták az ellenzéki Munkáspárttal együttműködve leszavazzák a miniszterelnök sajtószabályozási terveit, a pártok azonban végül megbeszélést hívtak össze Ed Miliband ellenzéki vezér irodájába – Cameron telefonon csatlakozott a miniszterelnöki rezidenciából –, s kóla, pizza és csoki mellett hajnal háromra kikalapálták az ellentéteket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök engedett: az új médiaszabályzó szervet létrehozó királyi pátenst végül mégis törvényi szabályozás fogja alátámasztani, és a sajtó nem élvez majd vétójogot a testület tagjainak kiválasztásánál. A pártvezérek – néhány óra alvás után – hétfőn bejelenthették, „történelmi döntés született a média szabályozásáról”, mely megfelel mind a sajtó, mind az áldozatok igényeinek.
Az azóta eltelt néhány nap alatt azonban kiderült, talán korai volt örülni. A szigetországi sajtó fele ugyanis már a bojkottot fontolgatja a szabályozási rendszer ellen. „Ez a megegyezés számos kényes kérdést vet fel, először is azt, hogy miért nem volt jelen a sajtó egyetlen képviselője sem a vasárnap esti tárgyalásokon” – szól a közlemény, melyet a Daily Mail, a The Daily Telegraph, a The Sun, a The Times és az Express kiadói, a brit médiapiac legnagyobb nevei tettek közzé. „Vizsgáljuk a lehetőségeinket” – figyelmeztetnek végül.
A kormányzati szabályozó szerv keretei közé nem kötelező belépni, a tagság csupán a büntetések kiszabásánál számít enyhítő körülménynek. A hírek arról szólnak, a renitens lapok most saját, önszabályozó rendszer kidolgozását kezdeményezik.
Nem kímélték az egyezséget maguk a lapszerkesztők sem. „A sajtó szabályozása némileg fontosabb dolog, mint hogy egy hajnal kettőkor sebtében összedobott megegyezés döntsön róla” – fogalmazott Fraser Nelson, a The Spectator hetilap főszerkesztője, mely nem csatlakozik az új rendszerhez. „Olvassuk el az eredményt, köszönjük meg a politikusok érdeklődését, de határozottan utasítsuk vissza a részvételt” – vázolta fel a tervet Benedict Brogan, a Daily Telegraph főszerkesztője-helyettese. Utóbbi lap számít egyébként a médiatörvény leghangosabb ellenzőjének. A Telegraph hétfői vezércikke már veszélyben látta a „300 éve töretlenül működő sajtószabadságot”, egy másik írásban pedig arra mutatnak rá, mennyire visszás, hogy hamarosan a költség-visszatérítési botrányban érintett politikusok ítélhetik meg, etikusan működik-e a sajtó.
Ha a fent említett lapok nem engednek a kormánynak, akkor egyedül a Financial Times, a The Guardian és a The Independent – jobbára baloldali orgánumok – lehetnek az egyedüli „komolyabb” résztvevők. Utóbbi két lap szerkesztői óvatosan üdvözölték a hétfői megállapodást. „Nagyrészt igazságos, minden oldaltól kompromisszumokat követel – értékelt Alan Rusbridger, a The Guardian vezető szerkesztője. – Erős, független szabályozó szerv született, ez a köz érdeke”. Hasonlóan fogalmazott Chris Blackhurst, a The Independent főszerkesztője is, aki szerint az új szabályozás „nem tökéletes, de nem is borzalmas”.
A legriadtabb hangok már a demokrácia romba dőlését látják az új médiaszabályozásban. „Innentől kezdve a politikusok irányítják a műsort, folt esett demokráciánk tisztaságán” – fogalmaz Kirsty Hughes, az Index on Censorship nevű civil szervezet vezetője. Hughes még a magyar hasonlatot sem rest bevetni a hatás kedvéért: „A brit kormány most épp olyan politikai manővereket folytat, mint a magyar”. Egy munkáspárti képviselő szerint azonban a sajtó az, mely a törvényen felülinek tartja magát. „A szerkesztők úgy viselkednek, mintha királyok lennének. Amit kérnek, az a történelem során gyakorlatilag királyi előjognak számított – utalt Lord Puttnam felsőházi politikus a vétójog kérdésére. – Ebben az országban I. Károly óta senki nem próbált igazán beleszólni a sajtó működésébe.”
Miközben a sajtó felháborodottan tiltakozik a szabályozás ellen, tovább folyik az egész vitát kiváltó botránysorozat felgöngyölítése. A héten egy újabb magas rangú újságírót gyanúsítottak meg illegális tevékenységgel: Geoff Webster, a The Sun főszerkesztő-helyettese a vádak szerint 8000 fontot fizetett bizalmas információkért különféle westminsteri forrásoknak 2010 júliusa és 2011 augusztusa között. A szerkesztő meghallgatása jövő héten kezdődik.
(The Telegraph, The Guardian, The Independent, The Spectator)
