„Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce” – közölte Szájer József kedden Washingtonban. A néppárti EP-képviselő kijelentését megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök hangoztatta Angela Merkelnek írt levelében: „Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését.” Úgy látszik, nem lehet elégszer hangsúlyozni a magyar álláspontot, és lassan már megedződünk a külföldről folyamatosan érkező kritikáktól. Volt probléma többek között a médiatörvénnyel, a bírák nyugdíjazásával, és mostanság az alaptörvény módosítása van terítéken.
A fideszes Szájer József, aki az alaptörvény szövegezőbizottságának elnöke volt, az amerikai Helsinki Bizottság keddi meghallgatásán ismertette az alaptörvény negyedik módosításának indokait, hangsúlyozva, hogy az „az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt annak egyes bírálói félrevezetően állítják”. Szájer a meghallgatás után tett nyilatkozatában megjegyezte: „furcsa vitának voltunk tanúi az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénnyel és a magyar alkotmányossággal kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget.” Szájer ismételten emlékeztetett: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.
A Magyarországot támadó megnyilvánulások rendre figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy hazánk nem tért le a demokratikus útról, továbbra is jogállamként működik. Az alaptörvény-módosításra pedig nem a kormány önkényes elhatározása okán került sor, az Alkotmánybíróság korábbi döntései írták elő, hogy a törvényhozás tegyen lépéseket a területen. A módosítás legfőbb oka az volt, hogy be kell épülnie minden módosításnak az alaptörvénybe. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes minderről részletesen tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkárát. Az Ab ellen semmilyen harc nem folyik a kormány részéről, ugyanez nem mondható el azok viselkedéséről, akik külföldről különböző fórumokon kongatják a vészharangot hazánkkal kapcsolatban.
A médiatörvény kapcsán sokszor megszólaló Viviane Reding, az Európai Unió (EU) igazságügyi biztosa az alkotmánymódosítás miatt az uniós támogatások mértékének csökkentésével fenyegette meg hazánkat. „Az (Európai) Bizottság a szerződések őre, és ebben a minőségben nem nézi végig tétlenül azt, hogy lábbal tiporják ezeknek a szerződéseknek az alapelveit” – hangsúlyozta Reding Berlinben.
A Magyarországot ért támadások miatt Orbán Viktor a nemzeti ünnepet is Brüsszelben töltötte, Angela Merkel német kancellárnak külön levelet írt, hogy biztosítsa arról, a magyar Országgyűlés nem fogadott el egyetlen olyan törvényt sem, amely sértené az unó értékeit. Az alaptörvény negyedik módosítása téma volt az uniós csúcstalálkozón, ahogy azt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is megerősítette. José Manuel Barroso azt közölte, hogy az általa elnökölt Európai Bizottság vizsgálja a módosítást.
Már akkor sejteni lehetett, hogy a téma napirendre kerül a csúcstalálkozón, amikor Áder János köztársasági elnök aláírta a módosítást. Míg több EU-s tisztségviselő részéről az objektivitás hangsúlyozása, „nem szabad visszaélni a kétharmaddal” intései hallatszódnak, vannak egyéb tények is. Andreas Mölzer frakción kívüli, független EP-képviselő, a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa például úgy látja, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a vörös–fekete, azaz szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A „demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta szocialista román miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.
Arról alig esik szó, hogy egyébként milyen előrelépések történtek az országban, melyek egyébként teljes mértékben az európai uniós előírásokhoz igazodnak. Brüsszel előzetes várakozásaira rácáfolva tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy tavaly csupán 2,1 százalék volt az államháztartás GDP-arányos hiánya. Az Európai Bizottság 2012-ben végig kétségbe vonta, hogy a kabinet nem hagyományos eszközökkel is képes tartani a hiányt. Ez az adat egyébként jelentős állomás a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése felé vezető úton, amellett, hogy ilyen eredményre 2002 óta nem volt példa. A harc tehát nem Brüsszel vagy az Alkotmánybíróság ellen folyik hazánkban, sokkal inkább a gazdasági adatok javításáért, ahogy azt az államadósság csökkenése is alátámasztja. Kár, hogy a jelek szerint erről nehéz meggyőzni az EB-ben helyet foglaló baloldali kötődésű embereket, akik semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.
