A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a bizottság előrejelzése azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt 0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti. Mivel a kormány továbbra is közel 1 százalékos növekedést vár, a hiány bőven 3 százalék alatt lesz.
A bizottság előrejelzésében több olyan elemet nem vesz figyelembe, amellyel kedvezőbb hiányszámot jelezhetne előre. A lefelé módosított 2013-as gazdasági növekedéssel nem magyarázható a megemelt hiány-előrejelzés. Prognózisában az EB nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését – emelték ki a gazdasági tárcánál.
Az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél, ezt a bizottságnak figyelembe kellett volna vennie előrejelzésében. A kormány tavaly többször is intézkedett annak érdekében, hogy a mindenkori bizottsági prognózisok lefelé módosítását elérje.
A kabinet hangsúlyozza, hogy a bizottság mostani jóslata csupán előzetes, a végleges prognózis a tavaszi előrejelzésben májusban várható. A mostani dokumentum ellenére a kabinet továbbra is abban bízik, hogy a sikeres költségvetési politikájának köszönhetően kikerül a túlzott deficithiány-eljárásból. A kormány továbbra is úgy látja, hogy 2013-ban a költségvetés hiánya jóval 3 százalék alatt lesz.
Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter úgy fogalmazott, „lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki, hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát”. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott – emlékeztetett. Ugyanez a helyzet most is, az Európai Bizottság vitatja az idei 2,7 százalékos előrejelzést, a magyar kabinet azonban tartja magát ehhez – mondta.
A politikus szerint ez három szempontból is alátámasztható. Egyrészt még csak február van, érdemes legalább négy-öt hónapot várni ahhoz, hogy biztosabb megállapításokat lehessen tenni az idei év várható gazdasági forgatókönyvéről. Másrészt az Európai Bizottság által vitatott költségvetési tételek ügyében időközben már kormányzati lépések születtek, így az elektronikus útdíj bevezetéséről és a pénztárgépek netes összekapcsolásáról is megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely ezeknek a munkálatoknak a felgyorsításáról szól – idézte fel Varga Mihály. Szerinte mindkettőt „megnyugtatóan rendezik” az első félévben.
Harmadrészt idén jelentős, 400 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre a büdzsében az előre nem látható gazdasági folyamatok, a felmerülő problémák kezelésére. „Amikor a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százaléka áll tartalékként rendelkezésre a költségvetésben, az mindenképpen elegendő kell legyen arra, hogy egy 0,3-0,4 százalékpontos eltérést korrigálni tudjunk majd” – jelentette ki.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a deficit idei alakulása azért is fontos, mert ez tenné lehetővé a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. A téli brüsszeli jelentés azonban ebből a szempontból „még kisebb jelentőséggel bír” – magyarázta –, ugyanis május második felében készíti majd el az Európai Bizottság azt a jelentését, amely már alapjául szolgálhat a tagállami pénzügyminiszterek tanácsának júniusi döntéséhez.
A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – tette egyértelművé Varga Mihály. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság prognózisa szerint 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, a tárca nélküli miniszter azt mondta: kissé indokolatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság már 2014-re is ilyen megállapításokat tesz. Az tény, hogy az unió gazdaságának 2012. negyedik negyedévi növekedési adata jóval szerényebb lett a korábban vártnál, de hogy ez a növekedési adat milyen mértékben befolyásolja majd 2014-et, ma még biztosan senki nem tudja megmondani – vélekedett.
Tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy tavaly csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya tavaly, amivel a brüsszeli várakozásokra is alaposan rácáfoltunk. Az Európai Bizottság 2012-ben végig kétségbe vonta, hogy a kabinet nem hagyományos eszközökkel is képes tartani a hiányt, amire most csattanós válasz érkezett.
Magyarország az eljárás megszüntetésére jelölt hat ország között van – mondta kérdésre válaszolva Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón Brüsszelben. A gazdasági és pénzügyi biztos a szervezet téli előrejelzésének ismertetésekor úgy fogalmazott: a magyar kormány többlet-konszolidációs lépéseket tett, amelyek közül néhányat az Európai Bizottság még nem vett figyelembe jelenlegi előrejelzésében. „A szervezet még mindig vizsgálja, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen ideiglenes, illetve tartós hatása van” – tette hozzá. Megismételte: a magyar kormány jelezte elkötelezettségét a 3 százalék alatti hiányszint tartására.
A bizottság szerint gyakorlatilag stagnálni fog idén a magyar gazdaság (0,1 százalékkal csökken), miután a kivitel és belső fogyasztás kedvező fordulatait ellensúlyozza a beruházások 1,5 százalékos és a háztartások fogyasztásának 0,5 százalékos visszaesése. A bizottság szerint ugyanakkor 2014-ben javulhatnak a növekedési kilátások, miután a kivitel bővülése és a belső fogyasztás mellett a háztartások fogyasztása is enyhén bővülhet. A nemkormányzati beruházások azonban 2015-ben is várhatóan csökkenni fognak – írja elemzésében a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság szerint az államháztartási hiány 2013. évi megugrása elsősorban egyes szektorális és egyszeri különadók kivezetésével (1 százalékpontnyi egyenlegromlás), az adóbevételeket csökkentő gazdaságösztönző intézkedésekkel (-0,5 százalékpont), illetve a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadóját csökkentő (-0,25 százalékpont) intézkedésekkel magyarázható.
Az Európai Unió 27 tagországának összesített hazai összterméke 0,1 százalékkal nő idén, az eurózónában azonban fennmarad a recesszió, 0,3 százalékkal csökken a GDP – írja az Európai Bizottság pénteken közzétett téli gazdasági prognózisa. A gazdasági tevékenység lanyhasága következtében a munkanélküliség magas szinten marad, az EU egészében 11,1 százalék, lesz, az euróövezetben pedig eléri a 12 százalékot. A gazdaság fellendülése 2014-ben kezdődik meg, arra az évre az EB 1,4 százalékos növekedést jósol.
Az Erste elemzője szerint 300 milliárd forintos, az ING szakértője szerint pedig 200 milliárd forint körüli kiigazító csomagra lehet szükség Magyarországon a bizottság friss előrejelzése alapján. Mindkét piaci szakértő úgy vélekedett, hogy ha a bizottság is rábólint az áprilisi konvergenciaprogramban elküldendő csomagra, akkor Magyarország nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
Biztató eredmények
Londoni pénzügyi elemzők szerint jók az esélyek arra, hogy az EU az idén megszünteti Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén azt közölte: komoly esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Napjainkban az IMF és az Európai Unió is úgy látja, hogy a fiskális politikában az egyensúlyra törekvés eredményes volt, az államadósság csökken, az államháztartási hiány – az idén már várhatóan egymás után a harmadik évben – 3 százalék alatt marad a GDP-hez mérten, és jó esély van arra, hogy az ország kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárása alól – hangsúlyozta korábban Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben.
