A titokzatos járvány évek óta tizedeli a házi méhek sorait, az amerikai ipari mézelőállítók azonban állítják, az ideihez hasonló pusztítást még sosem láttak. A „kolónia-összeomlás” – ahogy a betegséget nevezik – előtt évente a kaptárok népességének 5-10 százaléka veszett oda, ami a járvány felbukkanása (2005-2006 körül) óta 30-35 százalékra emelkedett. A tavalyi évben tapasztalt veszteség azonban még ezt is jóval felülmúlta. „Tavasszal még olyan egészségesnek látszottak – nyilatkozta egy montanai méhész, Bill Dahle, aki méhei 80 százalékát elveszítette. – Olyan büszkék voltunk rájuk. Aztán eljött a szeptember, és aztán elkezdtek hullani, mint a legyek. Harminc éve vagyunk a szakmában, de ilyet még sosem láttunk”. Dahle esete pedig korántsem egyedi: számtalan méhész negyven-ötven-hatvan százalékos veszteségről beszél.
A lehetséges magyarázatok közt felmerült a szárazság, a kártevők elszaporodása és kártékony vírusok is. Mindezek valóban szerepet játszhatnak a méhek halálában, a termelők többsége szerint azonban a különféle permetezőszerek, rovarirtók, gyomirtók és gombairtók együttes hatása felelős a méztermelők pusztulásáért. A legfőbb bűnösnek a neonikotinoid nevű rovarirtó szert tartják, amely a növények testébe beépülve küzd a kártevők ellen. A gond ezzel az – állítják a termelők – hogy a méhek így egész nyáron vegyszerrel szennyezett virágport visznek haza, ami nemcsak őket, de az új méhgenerációt is megfertőzi. „Ha az ember iszik egy whiskyt Hálaadáskor, aztán még egyet a Függetlenség napján, attól nem lesz semmi baja. De ha az év minden napján bedob egy felest, az biztosan tönkreteszi a máját. Ez történik a méheinkkel” – magyarázta Bret Adee, egy dél-dakotai farmer.
A Scientific American befolyásos tudományos lap néhány napja a veszélyesnek mondott rovarirtó betiltását javasolta, és hasonló terveken dolgozik az Európai Unió is, miután egy januári vizsgálat ezt a vegyszercsoportot tette felelőssé a méhpusztulásért. A vegyszergyártók szerint azonban a neonikotinoidok káros hatása egyáltalán nem bizonyított, sőt. „A kutatások azt mutatják, ezek a termékek nem járulnak hozzá jelentős mértékben a méhpopuláció csökkenéséhez” – fogalmazott a CropLife nevű, rovarirtó-gyártókat tömörítő lobbicég elnöke, Jay Vroom. Magyarország az Unió egyik legnagyobb méztermelő országa, ezért különösen érdekelt a kérdésben. A hazai Vidékfejlesztési Minisztérium nem támogatja az Uniós tiltást, mivel az a szakértők szerint nem kellőképpen megalapozott, ráadásul a neonikotinoidokat jelen helyzetben nem lehet mással helyettesíteni.
Akármi is az igazság, a méhek pusztulása egyre sürgetőbb problémát jelent, és nem csupán a méztermelők számára. Kaliforniában például tavaly majdnem elmaradt a több milliárdos üzletet jelentő mandulaszüret a kolónia-összeomlás miatt. A déli államban 3300 négyzetkilométeren termelnek mandulát, a végtelen farengeteg beporzásához az amerikai méhek kétharmadára szükség van. Mivel 2012-ben a populáció fele elpusztult, a mandulatermelők csak nagy nehézségek és többletköltségek árán tudták beporoztatni fáikat. Az amerikai Földművelési Minisztérium szerint étrendünk negyede olyan terményeken alapul, melyekhez elengedhetetlen a méhek segítsége – a tavalyi pusztulás ezért komolyan megdobhatja az élelmiszerárakat.
(Nytimes.com, Scientificamerican.com)
