Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tárgyalásán részt vevő miniszterelnök azt mondta: március 15. a szabadság ünnepe, a szabadság pedig a munka, az otthon, a család és a szellem szabadságát jelenti. Kitért arra, hogy a nemzeti ünnepen – szokás szerint – otthon kellene beszédet mondania, de a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján fontos témák vannak napirenden: az európai gazdaság helyzete és az Oroszországhoz fűződő viszony.
Orbán Viktor hozzátette: a rezsicsökkentés, a gazdasági átalakítások és az alkotmánymódosítás miatt támadások érték Magyarországot, ő pedig nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodik a viták elől. „Úgy gondoltam, akkor teszem a legtöbbet a hazámért (...), ha csütörtökön és pénteken itt vagyok” – mondta.
A miniszterelnök szerint a magyarok megtanulták, hogy a szabadság a bátraké. Történelmünk „tele van olyan bátor emberekkel, akik létrehozták, megtartották, megvédték, ha elveszett, újra kiharcolták a magyar szabadságot” – hangoztatta. Hozzáfűzte: nem százötven éves, hanem sokkal régebbi gondolat, hogy „azt akarjuk, a munkánkból elsősorban a magyarok éljenek jól. Ma sem akarunk többet.”
„Az otthoni bátorságnak külföldön meg kell fizetni az árát” – jegyezte meg a kormányfő. Mint mondta, a rezsicsökkentés után azt kérdezik tőle külföldön, hogy mi lesz a nagy nemzetközi cégekkel, amelyeknek ez veszteséget jelent, a bankadóval kapcsolatban pedig azt, hogy „meddig megy ez így”.
Orbán Viktor végezetül hangsúlyozta: Magyarország érdekeit fogja nézni; ha az szolgálja az ország érdekeit, akkor kompromisszumot kell kötni, meg kell egyezni, „ha az szolgálja az érdekünket, hogy nem egyezünk meg, akkor nem kell megegyezni”.
Ünnepi üdvözletében a kormányfő úgy fogalmazott: régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül.
Csak akkor lehet szó az uniós szerződés 7. cikke szerinti szankció alkalmazásáról Magyarországgal szemben, ha 100 százalékos, minden kétséget kizáró jogi bizonyíték van arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit – hangoztatta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, miután a témát az állam- és kormányfők előtt is felvetette a csúcstalálkozó kezdete előtt. Nagyon könnyű kijelenteni, hogy valami nem egyezik az unió értékeivel, de nagyon nehéz megdönthetetlen bizonyítékkal előállni, konkrét részletekbe menően bizonyítani mindezt – fogalmazott Schulz. A tagállamnak pedig teljes joga azt mondani, mutassátok meg, mely pontokon sértem az uniós jogot – tette hozzá.
Az EP elnöke azt is közölte, hogy az EP több politikai csoportjának kérésére a strasbourgi székhelyű uniós parlament április 17-én vitát tart a magyarországi alkotmányos helyzetről.
Szóba került a magyar alaptörvény módosítása is az uniós csúcstalálkozót megelőző eszmecserén az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal – erősítette meg Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Van Rompuy ezt csak annyival egészítette ki, hogy az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogyan tervezi kezelni a kérdést.
José Manuel Barroso, a végrehajtó testület vezetője szintén nem bocsátkozott részletekbe. Megismételte, amit a héten már hivatalosan is közölt a bizottság: vannak aggodalmai, a bizottság pedig megvizsgálja az alaptörvény módosítását, hogy kiderüljön, maradéktalanul összeegyeztethető-e az uniós joggal. Újból elmondta azt is, Orbán Viktor miniszterelnök biztosította őt arról, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az uniós jogszabályok és értékek mellett.
