A szombati parlamenti választásokon leadott szavazatok összeszámlálása után vasárnap Reykjavíkban közölték, hogy az egyebek között adócsökkentést ígérő, konzervatívokból és liberálisokból álló polgári tábor a voksok 51,1 százalékát szerezte meg. A Függetlenségi Párt 26,7 százalékot, míg a Haladó Párt 24,4-et kapott, együtt 38 képviselőt küldhetnek a 63 fős törvényhozásba.
Bjarni Benediktsson, a szigetország várható új miniszterelnöke – korábbi nyilatkozatai alapján ítélve – le akarja állítani a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió és Izland között. Vasárnap azt mondta: „látjuk, hogy a gazdaság mit tett az egészségügyi rendszerünkkel és a szociális juttatásokkal. Eljött az ideje annak, hogy új beruházásokkal munkahelyeket teremtsünk és megkezdődjön az általános (gazdasági) növekedés”. Az eddig kormányzó Szociáldemokrata Szövetség a voksok 13 százalékát szerezte meg, míg koalíciós társuk, a Baloldal-Zöld Párt mintegy 11 százalékát.
A Kalózpártra, amely a közvetlen demokráciáért és az internet minél minimálisabb állami szabályozásáért lépett szorítóba, a szavazók 5,1 százaléka voksolt, ami három képviselői helyhez elegendő. A csoportosulás szerint Izlandon nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az információs technológia jelentette gazdasági lehetőségekre.
Izland 2008-ig, amikor a világgazdasági válság miatt bankrendszere összeomlott, egyike volt Európa leggyorsabban fejlődő államainak. A 2009–2012-es recessziót követően az országban, amely támogatást kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, újra növekedni kezdett a gazdaság.
