A vártnál nagyobb lesz a gazdasági visszaesés az idén Szlovéniában a nemzeti bank április 2-án publikált elemzése szerint. A súlyos pénzügyi gondokkal küszködő országban a hazai össztermék várhatóan 1,9 százalékkal csökken 2013-ban a tavalyi 2,3 százalékos visszaesés után. Tavaly októberben még 0,7 százalékos GDP-csökkenést prognosztizált a Bank of Slovenia. Jövőre is csak 0,5 százalékos növekedést valószínűsít a bank.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul. Szlovénia esetében máris egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek. A Commerzbank elemzői kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.
A gazdasági problémák mellett a sokáig stabilnak hitt szlovén politikai rendszer is súlyos csapásokat szenvedett el az utóbbi években. 2011-ben előre hozott választásokat tartottak a baloldali kormány összeomlása miatt, majd 13 hónap után a jobbközép kormány a korrupciós ügyekbe bukott bele, és március 20-án alakult meg az Alenka Bratusek vezette kabinet. A szövetségben részt vesz a szociáldemokrata párt, valamint az előző kabinetnek is részét képező két erő, a jobboldali liberális Polgári Lista (DL) és Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS).
Az STA hírügynökség által idézett megfigyelők meglátása szerint a kabinet „harmadrangú személyekből” áll. „Mesék és hangzatos ígéretek” helyett a kormánynak inkább néhány konkrét tervvel kellene előállnia – írta a Finance című gazdasági napilap, a feladatok között említve a csődtörvény reformját, az állami vagyon privatizációját és a bankválság megoldását. Sok kommentátor még abban is kételkedik, hogy a politikailag csaknem teljesen tapasztalatlan kormányfő rendelkezik-e a posztjához szükséges képességekkel.
A kabinet helyzetét nehezíti az is, hogy a legfrissebb felmérések szerint egy előre hozott választás sem hozna megnyugvást az országban. A szociáldemokraták 14,7, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt 10,2, a Pozitív Szlovénia 7,2, a Néppárt 6,4, a kormánypárti Polgári Lista 5,5, míg a nyugdíjasok pártja 3,2 százalékot érne el. A megkérdezettek 46 százaléka nem menne el szavazni, a legnépszerűbb politikus továbbra is a tavalyi elnökválasztás győztese, Borut Pahor.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szlovén gazdaság problémái nem most keletkeztek, hanem az elmúlt évek kormányainak a hathatós közreműködése is kellett hozzá. A baloldal 2008 végén vette át a kormányrudat a jobbközép kabinettől, amikor még 3,8 százalékkal bővült a gazdaság. Ezt követően jelentős krízis kezdődött, amiben természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a világgazdasági válság hatását sem, de a GDP 2009 közepén több mint 9 százalékkal zuhant.
A munkanélküliségi ráta 2008 októberében csupán 6,3 százalék volt, ami mostanra közel 14 százalékra kúszott föl. Az államadósság növekedése terén is hasonló adatokat láthatunk: 2008-ban még csak 23,1 százalék volt, ami 2012 végére 53,7 százalék lett. Az öt évvel ezelőtt a hivatalát átadó jobbközép kormány még csupán 1 százalékos költségvetési hiánnyal zárt, addig ez mostanra 3,7 százalékra szökött fel, de 2010-ben 6 százalékost hiánnyal zárt az akkori kabinet.
A számok alapján világosan látszik, hogy a korábbi baloldali kormánynak is hatalmas szerepe volt a mostani válság előállításában. Azt a kabinetet egyébként Pahor vezette, aki most éppen az elnöki széket foglalja el, de ő volt az, aki a magyar uniós elnökség lezárultát követően egy kiszivárgott hangfelvétel szerint hazánk elszigetelését sürgette. A mély válság egyetlen politikai erőnek sem hozott felemelkedést, ami jól mutatja a szlovének általános csalódottságát, és egyre többen látják, hogy 2007-et követően véget ért az „aranykorszak”.
