Ezért követték el a bostoni merényleteket

A bostoni robbantásokat elkövető csecsen fivéreket az Irakban és Afganisztánban vívott amerikai háború motiválta – idézte a The Washington Post Dzsohar Carnajev vallomását.

PR
2013. 04. 23. 18:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A The Washington Post című napilap közlése szerint a kórházban ápolt Dzsohar Carnajev elismerte, hogy április 15-én ő volt az egyik, aki elhelyezte a robbanószerkezeteket a maratoni futás célvonala közelében. A lapnak név nélkül nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Dzsohar és bátyja, Tamerlan – akit menekülésük közben lelőttek a rendőrök – a jelek szerint nem egy külföldi terrorszervezet utasítására hajtották végre tettüket.

Az eddig rendelkezésre álló bizonyítékok szerintük inkább arra utalnak, hogy „maguktól radikalizálódtak”, internetoldalak és az Egyesült Államok muzulmán világban végrehajtott akcióinak a hatására. Az indítóokok közül Dzsohar Carnajev külön kiemelte az Egyesült Államok iraki háborúját – amely 2011 decemberében ért véget az utolsó amerikai alakulatok kivonásával – és Afganisztánt, ahol Barack Obama elnök 2014 végére akarja lezárni a hadműveleteket.

Dzsohar Carnajev néhány olyan információval szolgált a hatóságoknak, amelyek arra utalnak, hogy ő és a bátyja önállóan cselekedtek anélkül, hogy tengerentúli iszlám szélsőségesek irányították volna őket vagy jelentős befolyást gyakoroltak volna rájuk.

Az amerikai hatóságok még dolgoznak azon, hogy összerakják az idősebb Carnajev Oroszországban tett útjának részleteit, de egyelőre nem látnak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy ott kaptak volna olyan utasításokat, amelyek a bostoni merénylethez vezettek volna – mondta el a titkosszolgálatok egy tisztségviselője.

Erre utal az is – mondták el az illetékesek a The Washington Postnak –, hogy bár a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) korábban (2012-ben) az orosz hatóságok kérésére kihallgatta az idősebb Carnajevet, mivel orosz részről tartottak Tamerlan radikalizálódásától, az aggodalom aligha lehetett komoly, miután „semmilyen jogi lépést nem tettek ellene, amíg megtehették volna ”

Carnajev 2011 végén utazott haza az Oroszországhoz tartozó Dagesztánba, ahol korábban élt, és 2012 júniusában hagyta el az országot, s ezalatt négyszer vonták megfigyelés alá.

Az Egyesült Államok titkosszolgálatai Oroszországgal együttműködve nyomoznak a bostoni terrorcselekmény ügyében – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter Brüsszelben, miután találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

„Hálásak vagyunk Oroszországnak az együttműködésért, és ezt elmondtam Lavrov miniszter úrnak” – tette hozzá Kerry, megjegyezve, hogy a bostoni robbantásban való részvétellel gyanúsítható személyek családjai Oroszországban élnek. Részleteket azonban nem árult el az amerikai diplomácia vezetője. „Azokról az FBI-t kell kérdezni” – mondta.

Az amerikai közvélemény mielőbbi választ vár a bostoni merénylettel összefüggő kérdésekre. Egy orosz hivatalos személy már kijelentette, hogy a kettős robbantás Amerika problémája. Ám még ha az amerikai vagy az orosz hatóságok soha nem hozták is összefüggésbe a bostoni merényletet csecsen szélsőséges csoportokkal, többen attól tartanak, hogy a Kreml a történteket a csecsenföldi muzulmán többség elleni keményebb fellépés igazolására használhatja fel.

„Ez a merénylet mindkét felet rábírhatja a hírszerzési információk megosztásának megfontolására – vélekedett Andrew Kuchins, a washingtoni Center for Strategic and International Studies Oroszországgal foglalkozó elemzője. – Moszkva számára nem nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államokban radikalizálódott fivérek ahhoz is kedvet kaphattak, hogy visszatérjenek orosz földre, és ott akciót hajtsanak végre.”

Anya Schmemann, a Council on Foreign Relations szakértője szerint a felek javítani akarják kapcsolataikat. Ugyanakkor nehéz megjósolni, vajon a bostoni merényletek „lehetőséget teremtenek-e az amerikai–orosz együttműködésre, vagy pedig Oroszország részéről nyíltan agresszív választ eredményeznek az Észak-Kaukázusban, ami nyugtalanító lehet az Egyesült Államok szempontjából.”

Tamerlan és Dzsohar Carnajev szülei időt kértek a sajtótól, hogy magukhoz térjenek a sokkhatásból – tájékoztatott kedden Heda Szaratova csecsen jogvédő. A Mahacskalában, Dagesztán fővárosában élő szülőket szombat óta nem lehet elérni, és elálltak a keddre tervezett sajtótájékoztatótól is. „Carnajevék reggel egy televíziós csatornán látták megölt fiuk holttestét, és sokkhatás alatt vannak. Nagyon súlyos az állapotuk. Azt kérik, hogy hadd térhessenek magukhoz, és hogy egy időre hagyják őket békén” – mondta el a jogvédő.

Az észak-kaukázusi fővárosba csapatostól érkeztek az orosz és a külföldi sajtó képviselői. A legalább 15 különféle médium munkatársai azonban hiába próbálkoznak, nem tudnak kapcsolatba lépni a Carnajev-szülőkkel, akik nem válaszolnak a telefonhívásokra és eddigi lakóhelyükön sem találhatók. Egy távoli rokon név nélkül elmondta, hogy a Carnajev fivérek anyjához hétfőn mentőt kellett hívni, az apát infarktus érte.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség az amerikai ABC televízióra hivatkozva kedden közölte, hogy a múlt hétfői bostoni maratonon történt robbantásokkal gyanúsított testvérpáros idősebbik tagja, Tamerlan Carnajev percekkel a halála előtt telefonon beszélt az anyjával. „A rendőrség elkezdett lőni ránk, követnek bennünket. Szeretlek, mama” – idézte fia utolsó szavait Zubejdat Carnajeva az ABC-nek telefonon adott interjúban.

Az asszony erős akaratú vezetőként jellemezte fiát. Olyannak, aki hatással tud lenni az emberekre. Szavai szerint öccse, Dzsohar mindenben hallgatott a bátyjára. „Minden, amit Tamerlan mondott, törvény volt Dzsohar számára – így neveltem őket. Amit a báty mond, az öcsnek meg kell tennie. Ez felel meg az iszlámnak” – mondta a Carnajev fivérek anyja. Zubejdat Carnajeva arról is beszélt, hogy fiai nagyon közel álltak hozzá, különösen Tamerlan. Az utóbbi években hívő muzulmánná vált, részben az ő ösztönzésére is. 2008-ban győzte meg idősebbik fiát az iszlám vallás felvételéről, mivel inni, cigarettázni kezdett, és túlságosan sokat foglalkozott a nőkkel.

Április 15-én Bostonban három ember meghalt és több mint 180 ember megsebesült a maratoni futás céljánál történt robbantásokban. A súlyos merénylet elkövetésével gyanúsított Tamerlan Carnajev a múlt pénteken halt meg elfogása közben, a lövöldözés során. Öccsét, Dzsohart, aki addig bujkált a rendőrök elől, szombaton fogták el és azóta sebeivel kórházban ápolják.

Magához tért, és írásban válaszol egyes kérdésekre a múlt heti bostoni robbantások életben maradt feltételezett elkövetője – jelentette az amerikai média még vasárnap éjjel, amelynek értesülése szerint a tettesek más akcióra is készülhettek. A kórházban emeltek vádat hétfőn Carnajev ellen, mely alapján akár halálos ítéletet is kiszabhatnak rá – számolt be később az amerikai igazságügyi miniszter.

Deval Patrick massachusettsi kormányzó szerint a közvetlen veszély véget ért azzal, hogy a rendőrség lelőtte Tamerlan Carnajevet és elfogta az öccsét. Több republikánus párti szenátor ugyanakkor azt követelte, hogy Dzsohar Carnajevet – noha már amerikai állampolgár – nyilvánítsák ellenséges harcosnak. E státusz azt jelentené, hogy a gyanúsítottat bírósági eljárás nélkül és határozatlan ideig őrizetben tarthatják, illetve hogy katonai törvényszék elé állíthatják. Ilyen jogállásuk van a guantánamói börtöntáborban fogva tartottaknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.