A német kancellár és az orosz elnök a tájékoztató előtt együtt bejárta a hannoveri nemzetközi ipari vásár standjait. A körút közben a két politikust és kíséretét négy félmeztelen nő rohanta meg, a Femen nevű ukrán emberi jogi aktivista csoport tagjai, akiknek felsőtestén egyebek között a „fuck dictator” felirat volt látható. Az orosz elnököt szidalmazó fiatal nők eljutottak egészen Merkel és Putyin közvetlen közelébe, végül testőrök fogták le őket.
Angela Merkel a sajtótájékoztatón a be nem jelentett demonstrációra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: „Németország szabad ország”, ahol a törvényes keretek között mindenki kifejtheti a nézeteit, ezért „kétségeim vannak afelől, hogy ilyen szükségmegoldásokat kell-e alkalmazni” a véleménynyilvánításhoz.
Vlagyimir Putyin a Femen demonstrációjával kapcsolatban elmondta: számított politikai akciókra, és nem zavarja a megmozdulás, amely akár hasznosnak is bizonyulhat, hiszen nagy nyilvánosságot biztosít a hannoveri ipari vásárnak. Putyin vasárnap érkezett Hannoverbe, és a német kancellárral közösen nyitotta meg a világ legnagyobb ipari szakkiállítását, amelynek partnerországa az idén Oroszország.
Berlin és Moszkva között diplomáciai feszültség keletkezett, miután az orosz hatóságok március végén egyebek közt két német pártalapítvány, a konzervatívokhoz kötődő Konrad Adenauer Alapítvány és a szociáldemokratákhoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány oroszországi képviseletein is razziát tartottak bírósági végzés nélkül egy vitatott törvénnyel összefüggésben, amelynek értelmében a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezeteknek (NGO) „külföldi ügynökként” kell jegyzékbe vétetniük magukat.
Merkel a hétfői sajtótájékoztatón kiemelte: Németország számára fontos, hogy az NGO-k Oroszországban „jól és szabadon dolgozhassanak”, és munkatársaik abban a tudatban tehessék a dolgukat, hogy a befogadó országban „szívesen látják őket, és igénylik a vélemények sokszínűségét”. Hozzátette: mindezt gátolja, ha az állami hatóságok „például ellenőrzik olyan szervezetek számítógépeit, amelyek legjobb tudásunk szerint szabályosan működnek”. Hangsúlyozta: Németország azt kívánja, hogy Oroszországban „élénk, aktív civil társadalom fejlődjön ki”.
Vlagyimir Putyin kiemelte: a külföldi NGO-k továbbra is szabadon tevékenykedhetnek Oroszországban, regisztrációjukra pedig csak azért van szükség, hogy az orosz társadalom pontos képet alkothasson a külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységéről. Ennek szükségességét mutatja, hogy a belpolitikai folyamatokat is alakító NGO-k az utóbbi négy hónapban csaknem egymilliárd dollárnak megfelelő értékű támogatást kaptak külföldről – tette hozzá.
A Koreai-félszigeten kialakult feszültséggel kapcsolatban a német kancellár és az orosz elnök felszólította a phenjani vezetést, hogy „hagyjon fel a provokációval”. Vlagyimir Putyin kiemelte: a csernobili atomkatasztrófánál is súlyosabb következményekkel járhat, ha fegyveres konfliktus alakul ki a térségben. Mindketten hangoztatták, hogy tárgyalások útján kell rendezni a helyzetet.
A szíriai polgárháborúval kapcsolatban nézeteltérések mutatkoztak Merkel és Putyin között. Az orosz elnök hangsúlyozta: nincs kifogásolnivaló abban, hogy Oroszország fegyvereket szállít Bassár el-Aszad rendszerének, hiszen egy legitim kormány támogatása ilyen módon nem ütközik nemzetközi szabályokba. Angela Merkel ezzel szemben úgy vélte, hogy a szíriai elnök elveszítette a legitimációját. Ugyanakkor abban egyetértettek, hogy a további vérontás megakadályozása érdekében politikai megoldást kell találni a szíriai válságra.
A megbeszélésen érintették még egyebek között a ciprusi bankválságot, amellyel kapcsolatban Putyin elmondta: Oroszország korábban egymilliárd dollár hitelt nyújtott Ciprusnak, a válság rendezéséből pedig azzal veszi ki a részét, hogy átütemezik a hitel törlesztését.
