A legfelsőbb ügyészség hét végén közzétett statisztikái szerint az ügyészségek a több mint 3600 korrupciós ügy mellett az első negyedévben csaknem másfél ezer olyan esetet is vizsgáltak, amelyek a korrupciós vádak mellett a hivatali kötelezettségek elhanyagolását vagy azzal kapcsolatos jogsértést is magukban foglalnak. A korrupcióval és kenőpénzek elfogadásával kapcsolatos ügyek több mint 5100 embert érintenek, a hatóságok összesen 540 millió jüan (20 milliárd forint) értékű összeg eredetét és sorsát vizsgálják. A legfelsőbb ügyészség április közepén az alacsonyabb szinteken működő helyi hatóságokat is a hatékonyságuk fokozására, kiterjedtebb ellenőrzésre szólította fel.
A kínai vezetés tavaly év végén hirdetett kiterjedt korrupcióellenes harcot. Ennek eredményeként az utóbbi hónapokban több tucat nagyszabású visszaélésre derült fény, kiemelkedik ezek közül Po Hszi-laj korábbi csungkingi párttitkár vagy a korábbi vasúti miniszter, Liu Csi-csün esete, ezek ugyanis azt jelzik, a legmagasabb tisztségeket betöltő bűnösök sincsenek immár biztonságban. A párt fegyelmi bizottságának vezetője – Hszi Csin-ping pártfőtitkár szavaival összhangban – korábban úgy fogalmazott: a korrupcióellenes harc a tiszta párt és a tiszta kormány építésének előfeltétele, és mint ilyen, hosszú távú kihívás.
A kérdés rendezése a kommunista párt számára döntő fontosságú, az ugyanis a vezetésbe vetett bizalmat gyengíti, a hivatali korrupció ezen túl sokadik éve a társadalom legfőbb aggodalmainak egyike. Elhivatottságának bizonyítékául a kínai vezetés idén – 24 éves kihagyást követően – az erőfeszítéseket és eredményeket részletező éves jelentést tesz közzé.
