Nikolić bocsánatot kért, de még mindig tagadja a népirtást

A szerb elnök azt mondta, hogy „térden állva” kér bocsánatot a boszniai Srebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért, de ismét tagadta, hogy népirtás történt volna.

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.

A mészárlást kimondottan azzal a céllal hajtották végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.

Első ízben ítélt meg kártérítést egy belgrádi bíróság egy bosnyák férfinak, akit a háború idején tartottak fogva Szerbiában – írta január 15-én a boszniai sajtó. A boszniai hadifoglyokat tömörítő szövetség szerint az ítélet rendkívüli fontossággal bír, mert egy szerbiai bíróság első ízben ismerte el a bosnyákok számára létesített szerbiai fogolytáborok létét, s ezzel együtt megerősítette Szerbia részvételét a Bosznia elleni agresszióban.

Srebrenica és Zepa eleste után, 1995-ben a bosnyákok tömegesen keltek át a Drinán Szerbia területére. A szerb hatóságok e két fogolytáborba szállították őket. Összesen 801 bosnyákot, köztük kiskorúakat tartottak ott fogva a háborút lezáró daytoni egyezmény után is.