Nikolić bocsánatot kért, de még mindig tagadja a népirtást

A szerb elnök azt mondta, hogy „térden állva” kér bocsánatot a boszniai Srebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért, de ismét tagadta, hogy népirtás történt volna.

A korábban szélsőséges nacionalista politikusként tevékenykedő szerb államfő a boszniai állami televíziónak (BHT) nyilatkozva bocsánatot kért a boszniai háború idején (1992–1995) elkövetett minden bűncselekményért. Ugyanakkor ismét megpróbálta kisebbíteni az ENSZ srebrenicai védelmi zónájában a boszniai szerb csapatok által végrehajtott tömeggyilkosságot. Mint hangsúlyozta, mindezt a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el.

„A népirtást először bizonyítani kell. ( ) Minden, ami az egykori Jugoszláviában történt, magán viseli a népirtás jegyeit” – hangoztatta Tomislav Nikolić. Az interjúból, amelyet a BHT május 7-én készül műsorra tűzni, csütörtökön kerültek fel részletek a YouTube internetes videómegosztó portálra. „Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Srebrenicában elkövetett bűnökért” – mondja a felvételen egyebek közt Nikolić, hozzátéve, hogy hamarosan felkeresi a boszniai kisvárost.

1995 júliusában, az ENSZ által védett srebrenicai övezet elfoglalása után a boszniai szerb csapatok mintegy 8000 muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai kisváros körül. A szerb államfő tavaly nyáron, megválasztása után egyszer már nemzetközi felháborodást váltott ki azzal a kijelentésével, hogy a srebrenicai vérengzés súlyos bűntett volt ugyan, de nem népirtás. Utóbb a szerb parlament egyik nyilatkozatára hivatkozott, amely néhány évvel korábban elítélte a srebrenicai vérontást, de kerülte a népirtás kifejezést.

A délszláv háborúkban elkövetett bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék egy bosznia-hercegovinai ügyben hozott ítélet alapján 2008-ban népirtásnak minősítette a történteket, és több egykori boszniai szerb katonatisztet is elítélt a mészárlásban játszott szerepéért. Szerbia azonban tagadta, hogy felelőssége lenne az ott történtekben.

A mostani szerb elnök a 90-es években a Nagy-Szerbia eszméjét hirdető, s azóta Hágában háborús bűnökért bíróság elé állított Vojislav Šešelj híve volt, s amíg Šešelj Hágában volt, pártját, a Szerb Radikális Pártot (SRS) hat éven át vezette alelnökként. Három évvel ezelőtt azonban hátat fordított az SRS-nek, és saját pártot alapított Szerb Haladó Párt (SNS) néven, amely győzött a tavaly májusi parlamenti választásokon.

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.

A mészárlást kimondottan azzal a céllal hajtották végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, melyet az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.

Első ízben ítélt meg kártérítést egy belgrádi bíróság egy bosnyák férfinak, akit a háború idején tartottak fogva Szerbiában – írta január 15-én a boszniai sajtó. A boszniai hadifoglyokat tömörítő szövetség szerint az ítélet rendkívüli fontossággal bír, mert egy szerbiai bíróság első ízben ismerte el a bosnyákok számára létesített szerbiai fogolytáborok létét, s ezzel együtt megerősítette Szerbia részvételét a Bosznia elleni agresszióban.

Srebrenica és Zepa eleste után, 1995-ben a bosnyákok tömegesen keltek át a Drinán Szerbia területére. A szerb hatóságok e két fogolytáborba szállították őket. Összesen 801 bosnyákot, köztük kiskorúakat tartottak ott fogva a háborút lezáró daytoni egyezmény után is.