„Öngyilkosság lenne a fegyveres konfliktus kirobbantása”

Érdekes diplomáciai koreográfia zajlik Észak-Koreában, amely valójában egy erőteljes propaganda háborús retorikával.

Károly Gábor
2013. 04. 05. 18:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakértő portálunknak kifejtette: Észak-Koreának tisztában kell lennie azzal, hogy amennyiben konfliktus törne ki a Koreai-félszigeten, akkor meg fog bukni a rezsim. A másik ok – ami szerint nem lesz összetűzés – pedig az, hogy ilyen jellegű propaganda nem először zajlik Észak-Koreában. Tálas Péter szerint Kim Dzsong Un személyében egy „teljesen új, 30 éves figura” csinálja mindezt, akinek ez egy újabb kísérlete arra, hogy karizmatikus vezetőként ismerjék el. A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy több dolog is ellentmond ennek a háborús retorikának.

Az egyik ilyen példa az amerikai válogatottat is megjárt kosaras, Dennis Rodman látogatása volt, amelynek a Fehér Ház nem örült. A egykori lepattanókirály miután hazatért, arról beszélt, hogy nem lesz semmiféle konfliktus, valamint kifejtette azt is, hogy Kim Dzsong Un egy „klassz srác”.

A biztonságpolitikai szakértő hozott egy másik példát is: az észak-koreai turisztikai miniszter nemrég Pekingben járt, ahol arról győzködte kollégáját, hogy minél több kínai látogasson el hazájába, s akkor saját maguk megtapasztalhatják: Észak-Korea egy biztonságos hely, nem lesz háború és konfliktus sem. A keszongi különleges gazdasági övezet blokád alá vonása pedig nem újdonság a térségben: ez hozzátartozik ahhoz az eszköztárhoz, amellyel Észak-Korea manipulálni tud – vélekedett a szakértő. Ugyanakkor ez akkora pénzügyi veszteséget termel a rezsimnek, hogy a blokád sokáig nem tartható fenn – fűzte hozzá.

Tálas Péter összességében „irreálisnak és öngyilkosságnak” nevezte azt, hogy Észak-Korea háborút vagy fegyveres konfliktust robbantana ki. „Ez a fenyegetés nem tartalmaz reális veszélyt az Egyesült Államok számára” – fűzte hozzá szakértő. Mindenesetre az észak-koreaiak Alaszkába már „át tudnak lőni”. Tálas elmondta, hogy nagyrészt konszenzus van abban, hogy rakétára szerelhető atomtöltete még nincsen a koreai rezsimnek.

Néhány részlet mellett azonban nem szabad elmenni a kialakult helyzettel kapcsolatban: a hadsereg jelentős részének ugyanis a tavaszi vetések miatt mezőgazdasági munkára kell menniük; valamint Észak-Koreát is meglepte az, ahogy az USA – igaz, nem túlzottan, de – lereagálta a történéseket, amikor rakétaelfogó programot telepített az Egyesült Államok nyugati partvidékére. Így összességében a jelenlegi feszült helyzet április végéig mindenképpen eltarthat, „azután pedig kiderül, mi lesz”.

Az USA korábban egyértelművé tette, hogy ha háború lesz, akkor megdöntik az észak-koreai rezsimet – ez nem is lehet kérdéses Tálas Péter szerint. Egy nagy kérdőjel mindenesetre még maradt, ez pedig Kína szerepvállalása a kialakult konfliktusban. A kínai vezetésnek ugyanis még van hatása a koreai rezsimre.

Észak-Korea is szívesen is találkozna kínai magas rangú vezetőkkel. Legutóbb erre miniszterelnök-helyettesi szinten volt példa tavaly novemberben – átlagosan kétszer-háromszor egyeztetnek egymással évente. Amennyiben legközelebb Pekingben lenne hasonló típusú találkozó, akkor „kioszthatják” az észak-koreaiakat, ugyanakkor ha Phenjanban tartják a csúcsot, akkor a kínai vezetés sem tudja olyan hatásos mértékben tolmácsolni a kritikákat.

Tálas Péter szerint a kialakult helyzet összességében Kim Dzsong Un hatalmi pozíciójának megerősítését szolgálja: karizmatikus vezetőnek kell feltüntetnie magát, ami 30 évesen nem megy könnyen, de ezt minden egyes vezetőnek meg kell teremtenie.

Mélyen aggódik az ENSZ a Koreai-félszigeten tapasztalható feszültség növekedése miatt, de egyelőre nem vonja ki humanitárius feladatokkal megbízott alkalmazottait Észak-Koreából. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Martin Nesirky pénteken New Yorkban elmondta, hogy a világszervezetnél tanulmányozzák azt a phenjani üzenetet, amely a főváros elhagyását tanácsolta a nemzetközi szervezeteknek és a külföldi nagykövetségeknek. Hozzátette, hogy az ENSZ illetékese is jelen volt azon a találkozón, amelyen erről tájékoztatták a külföldi képviseleteket. Az üzenetre megfelelő választ is fognak adni – szögezte le. Nesirky kijelentette azt is, hogy a feszültség csökkentésének felelőssége az észak-koreai vezetésre hárul. Mint mondta, „az észak-koreai hatóságok tettek olyan nyilatkozatokat az elmúlt hetekben, amelyeket Ban és mások riasztónak értékelnek”. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.